Többek között a következők szerepelnek:
Ukrajna nem csatlakozhat az EU-hoz és a NATO-hoz.
A „konfliktus rendezéséhez” Ukrajnának be kell szüntetnie az ellenségeskedést, a nyugati országoknak pedig fel kell hagyniuk a fegyverszállításokkal.
A „tartós és igazságos” béke érdekében Kijevnek vissza kell térnie semleges, el nem kötelezett státuszához, és orosz területként kell elismernie az „új területi viszonyokat”, vagyis a megszállt területeket. A Kreml vezető diplomatája ezt azzal az érveléssel támasztja alá, hogy a megszállt területek „a népek önrendelkezési jogának eredménye”.
A külügyminiszter hozzátette, hogy az orosz ajkú polgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme is fontos eleme a béke elérésének. Az orosz nyelvet hivatalos nyelvként kell elismerni (eddig csak az ukrán hivatalos nyelv – a szerk. megjegyzése). Az alapvető emberi jogokat is biztosítani kell Ukrajnában, beleértve a vallásszabadsághoz való jogot.
Csakhogy Oroszország 2022 szeptembere óta hivatalosan már nem tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, így már nem elkötelezett az emberi jogok iránt – emlékeztet a krone.at.
Korábban Oroszország nem követelte Ukrajnától, hogy tartózkodjon az Európai Unióhoz való csatlakozástól, és adja meg az orosz nyelvnek a hivatalos nyelv státuszát. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 júniusában azt mondta, hogy Moszkva nem ellenzi a háború sújtotta ország uniós csatlakozását, mert az Európai Unió „a NATO-val ellentétben nem katonai szervezet”.
Szakértők egy része arra figyelmeztet, hogy Oroszország csak megjátssza a tárgyalási hajlandóságot, hogy demotiválja a Nyugatot az Ukrajnának nyújtott segítségben. Más része a kínai közvetítés általi tűzszünet lehetőségének előkészítését érzékeli. De az is elképzelhető, hogy a Kreml lassan készen áll a „valódi” tárgyalásokra, mivel katonailag már nincs mit nyernie.
