Sokat tudunk arról, hogyan nézett ki az ókori Egyiptom. Még még azt is elég jól tudjuk, milyen hangja volt az embereknek. De elgondolkodtál már azon, hogy milyen szaga-illata volt? Egy új projekt egyedülálló ablakot próbál nyitni a múltba azáltal, hogy rekonstruálja annak a balzsamnak az illatát, amelyet egy magas rangú egyiptomi nő mumifikálásához használtak több mint 3500 évvel ezelőtt.
A nemes hölgyet, aki mindennek a középpontjában állt, Senetnaynak hívták, és maradványait 1900-ban ásták ki. Korábbi kutatások feltárták, hogy a nő annak a csecsemőnek volt a dajkája, akit később II. Amenhotep fáraóvá koronáztak.
Ahogy az az egyiptomi társadalomban egy ilyen magas rangú személyhez illik, Senetnay mumifikálódott szerveit kanópusüvegekbe zárták a Királyok Völgyében található királyi sírban. Most a Max Planck Geoantropológiai Intézet Barbara Huber vezette csoportja kifinomult elemzésekkel feltárta a balzsamozó anyagok összetevőit.
A kutatók hat balzsammintát szedtek ki két különálló edényből. Azokból, amelyekben Senetnay tüdejét, illetve máját tárolták -, és amelyeket most a németországi August Kestner Múzeumban őriznek. Olyan analitikai technikákat végeztek, mint a gázkromatográfia-tömegspektrometria.
A méhviasz, állati zsírok, növényi olajok, bitumen, valamint a vörösfenyők gyantái mellett a kutatók ki tudták választani azokat az összetevőket, amelyek a balzsam jellegzetes illatát adhatták. Mindkét tégelyben találták kumarint, amelynek vaníliaszerű aromája van, és benzoesavat.
Két vegyületet találtak abban az üvegben, amelyben Senetnay tüdejét tárolták. Az egyik a larixol volt, amely a vörösfenyő gyantájából származik. A másik egy olyan illatos gyanta volt, amely vagy a dammar – Indiában és Délkelet-Ázsiában elterjedt fák -, vagy a kesudiófélék családjába tartozó Pistacia nemzetségbe tartozó fák gyantája lehetett – írja az IFLScience.
A kutatás nemcsak a különböző szervek bebalzsamozására használt módszerekbe nyújt betekintést, hanem új fényt vet az ókori világban létező kereskedelmi kapcsolatokra is.
„A balzsam összetevői világossá teszik, hogy az ókori egyiptomiak már korán a birodalmukon kívülről szereztek be anyagokat” – mondta Nicole Boivin professzor, a kutatás vezetője. „Az importált összetevők száma a balzsamban rávilágít Senetnay fontosságára is, aki a fáraó belső körének kulcsfontosságú tagja volt.”
A dammar lehetséges jelenléte különösen érdekes. Ha beigazolódik, azt jelezné, hogy az ókori egyiptomiak közel 1000 évvel korábban, mint gondolták, már kereskedelmi útvonalakat létesítettek Délkelet-Ázsiával.
Egy speciális parfümkészítővel és érzékszervi muzeológussal együttműködve a csapat képes volt palackozni a balzsam illatát. „Az örökkévalóság illata”, ahogyan a balzsamot nevezték, hamarosan a dániai Moesgaard Múzeumban lesz kiállítva. Így a látogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját maguk is megtapasztalják az ókor illatát.
„Az örökkévalóság illata többet képvisel, mint a mumifikálási folyamat illatát. Megtestesíti az ókori egyiptomi halotti praktikák gazdag kulturális, történelmi és spirituális jelentőségét” – mondta Huber.
