A négynapos hét bevezetéséről jelenleg számos európai országban folyik vita. Ausztriában 2022-ben kísérleti jelleggel bevezették ezt, de nem sokkal később visszavonták az intézkedést. Egy másik uniós ország most az ellenkező irányt követi. Görögországban július elejétől hatnapos hét lesz érvényben – a hétvégi munkáért járó jelentős bérpótlékkal együtt.
Egyetlen más uniós országban sem dolgoznak már most annyit, mint Görögországban. Ennek ellenére az ottani emberek hamarosan még több időt tölthetnek majd a munkahelyükön. Ezt a munkajog reformja teszi majd lehetővé. Ezután akár heti 48 órát is lehetne dolgozni, az uniós jog ennél többet nem enged meg.
Az intézkedés oka a dél-európai ország drámai szakmunkáshiánya. A kormány tervei azonban nem arra irányulnak, hogy bárkit is kötelezzenek a hétvégi műszakokra, hanem inkább ösztönzőket akarnak teremteni. Hiszen a többletmunka anyagilag is vonzó. Ha a hatodik munkanap szombatra esik, 40 százalékos fizetésemelés jár majd, vasárnap és ünnepnapokon pedig akár 115 százalékos is lehet.
„A cél az, hogy különösen a váltott műszakban dolgozó és a magasan szakosodott személyzetet foglalkoztató ipari vállalatoknak ne kelljen megszakítaniuk folyamataikat” – mondta a görög munkaügyi minisztérium. Emellett a bankok, a közműszolgáltatók és a mezőgazdaság számára is vonzóbbá kellene tenni a hosszabb munkaidőt.
A hatnapos hét nem minden ágazatra vonatkozik majd. Bár a munkaerő-piaci reform egyformán vonatkozik a magán- és a közszféra munkahelyeire, a köztisztviselők kifejezetten ki vannak zárva.
Jens Bastian gazdasági szakértő kételkedik abban, hogy a munkajogi reform hosszú távon megoldja a görög gazdaság problémáit. „Az alacsony bérfejlődés és a magas infláció miatt sokan már most is arra kényszerülnek, hogy két munkahelyen dolgozzanak” – idézi Bastiant a heute.at.
A szakszervezetek is ellenzik a reformot. A szakképzett munkaerő hiánya miatt már most is kizsákmányoló körülmények uralkodnak Görögországban.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint Görögországban már most is az egyik legmagasabb a munkaidő a világon, évi 1886 óra. Ugyanakkor az uniós országokban dolgoznak átlagosan a legkevesebbet világszerte. Magyarországon 1700 az évi ledolgozott munkaórák száma. A szomszédos Ausztriában már csak 1444 órát dolgoznak, őket Svédország, Hollandia, Norvégia és Dánia követi. Az utolsó helyen Németország áll, évi 1341 órával.
