ACNEWS

Nagy a baj: eltűnik Erdélyből a pálinka

Illusztráció / Fotó: Pixabay
Illusztráció / Fotó: Pixabay
Újra fellángolt a vita: mi számít pálinkának? Erdélyi szakemberek szerint a hagyomány fontosabb, mint a szigorú jogi szabályozás.
Hirdetés
Ad image

Ismét kiéleződött a vita arról, hogy nevezhető-e „pálinkának” az Erdélyben készült gyümölcspárlat. Az ügy apropója, hogy a közelmúltban aranyérmet nyert Beke Tibor piros bélű körtepárlata az Ákovita Nemzetközi Pálinka- és Párlatversenyen. A készítő és a róla szóló cikk is „pálinkának” nevezte a terméket, ám a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanács ezt kifogásolta.

A Tanács közleményben emlékeztetett: a „pálinka” elnevezés uniós földrajzi árujelző, amelyet kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből, ottani előállítással és palackozással készült italokra lehet használni. Kivételt csupán az osztrák barackpálinka élvez meghatározott területeken. Így a Romániában, tehát az EU-n belül, de Magyarország határain kívül készült párlatok hivatalosan nem nevezhetők pálinkának. A szó használata tehát a testület szerint jogilag megtévesztő.

A cikk szerkesztősége a kérésnek eleget tett, a „pálinka” kifejezést mindenütt „párlatra” módosították. Ugyanakkor fontosnak tartották jelezni: az erdélyi köznyelvben a pálinka fogalomként él, függetlenül a jogi korlátozástól.

„Ideje lenne új alapokra helyezni a kérdést” – mondta Becze István, az Ákovita verseny főszervezője és a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke. Szerinte a pálinkához való viszonyulást nem csak határvonalak, hanem egy Kárpát-medencei szemlélet alapján kellene újragondolni.

Becze rámutatott, hogy Erdélyben a „pálinka” szó mindennapos használatban maradt. Annak ellenére, hogy az EU már 2004-ben levédte a nevet kizárólag Magyarország javára. Az ott élők természetesnek tartják, hogy saját italukat így nevezzék – és nem „körtepárlatnak”.

Azt is hangsúlyozta: az erdélyi főzdék nem akarnak jogot sérteni. A megnevezés használata a helyi nyelvhasználat része, nem pedig kereskedelmi trükk. A magyar jogszabályokat tiszteletben tartják, ám visszásnak tartják, hogy még a szót sem szabad kiejteniük anélkül, hogy bírálatot ne kapnának.

Becze szerint a határon túli magyar közösségek joggal érezhetik úgy, hogy kizárják őket a „hivatalos” pálinkavilágból. Noha sokat tanultak a magyarországi szakmától, és számos közös rendezvény, például az Ákovita is épp a partnerséget szolgálja – írja az Agroinform.

„Nem egymástól vesszük el a piacot, hanem együtt építhetünk egy hungarikumra alapozott márkát” – fogalmazott a szakértő. Példaként említette, hogy más régióknak, például Burgenlandnak sikerült levédetni saját pálinkafajtájukat, és hasonlót tartana kívánatosnak a székely szilvapálinkák esetében is.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!