Komoly jogvita bontakozott ki a Mol és az Európai Bizottság között a Horvátországgal folytatott választottbírósági eljárás miatt. Az uniós testület szerint a magyar állam nem lépett fel az uniós jogba ütköző eljárással szemben, ezért az Európai Unió Bírósága elé utalja Magyarországot.
A magyar olajvállalat azonban vitatja Brüsszel álláspontját, és arra hivatkozik, hogy a korábbi nemzetközi választottbírósági eljárásokban neki adtak igazat. A Privátbankár beszámolója szerint a Horvátországgal szembeni követelés a kamatokkal és a költségekkel együtt már 286 millió dollárra emelkedett.
A Mol szerint Horvátországnak fizetnie kell
A vállalat szerint a Horvátországgal fennálló vita rendezésének egyértelmű módja a jogerős választottbírósági ítélet végrehajtása és az elmarasztalt fél által fizetendő összeg megfizetése.
„Horvátország a Mol-csoporttal állt perben, a nemzetközi választottbírósági eljárás pedig kártérítést ítélt meg a Mol javára, amely – miután a horvát fél nem hajtotta végre az ítéletet – a kamatokkal és költségekkel együtt 286 millió dollárra emelkedett. Ez a választottbírósági eljárás már jóval az Európai Bizottság által hivatkozott uniós jogvita és az annak alapjául szolgáló jogértelmezés kialakulása előtt megindult” – idézte a Mol jogértelmezését a Privátbankár.
A Mol álláspontja szerint az eljárás már jóval azelőtt megindult, hogy kialakult volna az Európai Bizottság által hivatkozott uniós jogvita. A vállalat azt is közölte, hogy a Horvátországgal folytatott választottbírósági eljárásokban minden esetben neki adtak igazat.
Brüsszel szerint Magyarország uniós jogot sértett
Az Európai Bizottság másként látja az ügyet. A testület szerint az uniós jog tiltja, hogy egy tagállam beruházója egy másik tagállammal szembeni vitáját ilyen választottbírósági eljárás elé vigye.
Brüsszel azt is kifogásolja, hogy a Mol egy harmadik ország bíróságától kérte a számára kedvező ítélet elismerését és végrehajtását.
A bizottság álláspontja szerint a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, ezért a vállalat és leányvállalatai magatartása Magyarországnak is betudható. Emiatt a testület úgy véli, hogy az országnak fel kellett volna lépnie az uniós szabályok megsértésével szemben.
Brüsszel 2025 decemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt adott ki.
Mivel a bizottság szerint a jogsértő helyzet továbbra is fennáll, az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. A bírósági eljárásban így az uniós jog értelmezése és Magyarország kötelezettségeinek teljesítése kerülhet a középpontba.
