ACNEWS

Nagy István: A legnehezebb időkben is helyt áll a magyar mezőgazdaság

A magyar mezőgazdaság és a belföldi élelmiszeripar példátlan kihívásokkal szembesült, de a legnehezebb időkben is helyt állt - mondta az agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának csütörtöki ülésén.

Hirdetés
Ad image

A magyar mezőgazdaság és a belföldi élelmiszeripar példátlan kihívásokkal szembesült, de a legnehezebb időkben is helyt állt – mondta az agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának csütörtöki ülésén.

Nagy István a miniszteri meghallgatáson hangsúlyozta, hogy a koronavíruson túl az afrikai sertéspestis, valamint a madárinfluenza is nehezítette az ágazat helyzetét. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének éppen ezért a betegségekkel szembeni sikeres védekezést tekinti. A gazdák korábban nem látott kihívásokkal szembesültek, ám a belföldi élelmiszerellátás soha nem került veszélybe – tette hozzá.

Az idei változások közül kiemelte az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozást. A tárcavezető a legfontosabb eredménynek azt tekinti, hogy 410 ezer őstermelő szja-terhelése csökkent, egyszerűbb és korszerűbb rendszer váltotta fel a korábbit. Régóta húzódó problémát sikerült orvosolni idén a földeken fennmaradt osztatlan közös tulajdon felszámolásával, a részarányjogosultak kártalanításával is – tette hozzá.

Nagy István a Megújuló vidék, megújuló agrárium program kapcsán a megemelt nemzeti társfinanszírozás jelentőségét hangsúlyozta. A kormány megfogalmazása szerint elkötelezett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vidéki térségek és közösségek megerősítése iránt, és ehhez „történelmi mértékű” fejlesztési lehetőségeket biztosít: a következő 7 évben 4265 milliárd forintot fordít mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre.

Véleménye szerint az első körben meghirdetett idei pályázatok sikeresek voltak. Az egyszerű kiírásnak és a gyors bírálatnak köszönhetően az igénylők rövid időn hozzájuthatnak a támogatásokhoz, amelyek növelik az ágazat hozzáadott értékét, javítják a hatékonyságot, és ezzel együtt a magyar élelmiszertermelés esélyeit a nemzetközi versenyben – mutatott rá. Ismertette: az idén már több mint ezermilliárd forint pályázat jelent meg, a korábbiak pedig százmilliárdos nagyságrendben egészültek ki.

Az idei pályázatok közül kiemelte a kertészeti üzemek, állattartó telepek, az élelmiszeripari üzemek támogatását, a mezőgazdasági technológiaváltás, valamint az ökológiai gazdálkodás ösztönzését. Az október elejét megelőző egy év során majdnem 850 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár. Elmondta, hogy az uniós jogalkotás elhúzódása miatt idén és jövőre átmeneti időszak van az uniós támogatásokban, de a kifizetéseket már az új költségvetési keret biztosítja. 2023-tól a közvetlen támogatások csaknem 3200 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások fennmaradó része várhatóan 2730 milliárd forintot jelenthetnek – tette hozzá.

A tárcavezető a KAP (az EU közös agrárpolitikája) stratégiai terv készítéséhez kapcsolódóan a széleskörű társadalmi egyeztetések folytatását ígérte.

A hosszabb távú célokról szólva Nagy István megerősítette, hogy 2024-re az öntözhető területek nagysága Magyarországon körülbelül 300 ezer hektárra nőhet. Fontos kihívásnak nevezte továbbá a nemzedékváltást, ezért az egyik legjelentősebb feladatnak a gazdaságátadás szabályainak kidolgozását tekinti. Ezen belül elsőként az adminisztrációs terhek csökkentése várható.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a válság hatásai, így egyebek között az energiaárak növekedése és számos alapanyag drágulása a mezőgazdaság számára is gondot jelent. Sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszel csökkentés helyett inkább növeli az energiaárakat, de hozzátette, hogy a magyar kormány minden lehetséges eszközzel ellensúlyozza az áremelkedéseket, az agrárpolitikai intézkedések pedig az időjárási szélsőségek elleni védekezést is támogatják. (MTI)

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés