A háború sújtotta Ukrajnából meg kell nyitni a szárazföldi utat is a gabonaszállításokhoz, amiben Magyarországnak is szerepet kell vállalnia – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban, amely a pénteki számban jelent meg.
„Befolyásolja az egész világpiacot, hogy az Ukrajnában bennrekedt több mint 20 millió tonna gabonát ki lehet-e hozni onnan. A kikötők lezárultak, román oldalról és a konstancai kikötő felé sokszor hetekig várakoznak a hajók, olyan túlterhelés van. Ezért meg kell nyitni a szárazföldi utat is, amiben Magyarországnak is szerepet kell vállalnia.” – írta az MTI.
Nagy István úgy vélte, ez „nagyon fontos magyar szempontból is, mert ha meg tud jelenni a piacon ez a gabona, akkor képes csökkenteni a pánikot, hiszen azért az észak-afrikai országokban nagyon komoly aggodalom van …, hogy lesz-e elég gabonájuk”.
A miniszter arról is beszélt, hogy bár nehezek a körülmények ebben az ágazatban is, a történelmi léptékű támogatás – a vidékfejlesztési forrásoknál a nemzeti kiegészítés mértékének 80 százalékosra emelése – és a gazdálkodók szemléletváltása lehetőséget ad a trendfordulóra, az európai uniós versenytársak utolérésére. Kijelentette: „A fejlesztésekkel el kell érnünk, hogy minél több magyar feldolgozóüzem épülhessen, amelyekkel képesek lehetünk arra, hogy a multiláncok igényeit kielégíthessük hazai élelmiszerekkel. Ahhoz pedig az kell, hogy mindig mindenből mindent tudjanak szállítani az élelmiszertermelők. Támogatjuk a feldolgozók létrehozását és a meglévők fejlesztését, amihez meg kell lennie a termelési alapnak. Az élelmiszeripar fejlesztésére a vidékfejlesztési forrásokból 750 milliárd forintot tervezünk fordítani. (…) Azt tapasztaljuk, hogy hatalmas az igény, mert a szakma megértette, hogy most kell megcsinálni a versenyképességet javító beruházásokat.”
Leszögezte azt is, hogy a koronavírus-járvány felértékelte az agrár-élelmiszergazdaságot. A „járvány mutatott rá arra, hogy ágazatok állhatnak le, vonulhatnak home office-ba, vagy akár szabadságra is küldhetik a munkavállalóikat, de enni mindennap kell. És amikor annak a réme is felsejlett, hogy ha lezárják a határokat, akkor nem lesz importáru, és csak az kerülhet a boltokba, amit mi állítunk elő, ez bizony nemcsak a politika, hanem a közember figyelmét is sokkal inkább az agrárium és az élelmiszeripar felé fordította” – fogalmazott. A hazai élelmiszerek aránya jelenleg már 70 százalék fölötti, és növekszik – mutatott rá.
Megerősítette Nagy István azt is, hogy immár a kereskedelem egésze az Agrárminisztériumhoz tartozik. „A miniszterelnök így fogalmazott: a kereskedelmünk 89 százaléka Magyarországon az élelmiszer-kereskedelmet jelenti, ezért a teljes kereskedelem felügyelete ide kerül” – emlékeztetett. Hozzáfűzte, hogy „a tárca hatásköre most már valóban a termőföldtől az asztalig terjed. Feladatunk a termelés szabályozása, aminek az a célja, hogy a lánc végén ott legyen a biztonságos élelmiszer megfelelő mennyiségben, minőségben és elérhető áron.”
