Egy német közel-keleti szakértő, Muriel Asseburg a ZEIT-ben megjelent cikkében, amelyet a ZDF is ismertet, négy lehetséges forgatókönyvet lát a Gázai övezetre és palesztinok jövőjére vonatkozóan a térségben. A legvalószínűbb egy „újabb erőszakhullámhoz” vezetne.
1. Visszatérés a Hamász-támadás előtti helyzethez
A határt ekkor sokkal erősebben biztosítanák, és folytatódna a Gázai övezet lezárása. A Hamász jelentősen meggyengülne, de továbbra is létezne. Az izraeli hadsereg számára a terrorszervezetet nehéz legyőzni. Sok katonája van, és mélyen gyökerezik a társadalom egy részében. Ha a Gázai övezetet teljesen lezárnák, az emberek teljesen a humanitárius segélyektől függenének.
Ebben a forgatókönyvben a Gázai övezet északi részén a határkerítés mentén húzódó pufferzóna valószínűleg jelentősen kibővülne A lezárás miatt Izraelen keresztül tartósan nem jutna több élelmiszer az övezetbe. Nem lenne többé import és export. A Gázai övezetből többé nem érkezhetne munkaerő Izraelbe.
2. Gázai lakosok százezreinek végleges kitelepítése
Egy másik forgatókönyv szerint több százezer ember végleges kitelepítése következhetne be a Gázai övezetből. Sok palesztin, aki már eleve menekültként érkezett az övezetbe, éppen ettől tart. Ideiglenes sátortáborok máris létrejöttek, miután Izrael felszólította az embereket, hogy egy szárazföldi hadműveletet megelőzően meneküljenek el a tengerparti övezet északi részéből. Az olyan arab államok, mint Egyiptom, nem akarnak menekülteket befogadni – így bizonytalan, hogy a második forgatókönyv esetén hová mennének az emberek.
„… az izraeli politikusok nagyon erősen hivatkoznak erre a forgatókönyvre, hogy félelmet keltsenek” – magyarázza a közel-keleti szakértő. A palesztinok csak egy irányba menekülhetnek – a határon át Egyiptomba. „De Egyiptom világossá tette, hogy nem hajlandó befogadni a gázai menekülteket” – mondja Asseburg. Ha a humanitárius helyzet tovább romlik, és további bombázásokra kerül sor, szerinte lehetséges a tömeges és erőszakos beáramlás az egyiptomi határon át.
Mivel a palesztinoknak kevés kilátásuk van Egyiptomban, lehet, hogy Európába menekülnek.
3. Nemzetközi csapatok biztosítják a biztonságot a Gázai övezetben
Asseburg harmadik forgatókönyve szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa beleegyezne abba, hogy „erőteljes nemzetközi erőket vezényeljenek” a Gázai övezet rendjének és biztonságának fenntartására. Ez egyben megteremtené az alapját egy nemzetközi közigazgatásnak, egyfajta gyámságnak, amelyet a Palesztin Hatóság visszatérésének átmeneteként hoznának létre.
A forgatókönyv azonban irreális, mert a Biztonsági Tanács jelenleg patthelyzetben van, és nehéz elképzelni, hogy egyrészt az USA, másrészt Oroszország és Kína meg tudna egyezni egy ilyen misszióról, ilyen csapatokról és a nemzetközi közigazgatásról.
4. A Gázai övezet megnyitása nemzetközi biztonsági garanciák mellett
A negyedik forgatókönyv a gázai övezet megnyitása lenne regionális és nemzetközi biztonsági garanciák mellett. Asseburg véleménye szerint ehhez a regionális államok szövetségére lenne szükség, amely felelősséget vállalna a Gázai övezetért. A szakértő szerint a közvetlen szomszéd Egyiptom egyedül nem tudná biztosítani a békét a térségben. Egyiptom mellett Szaúd-Arábiának és más, Izraellel normalizált kapcsolatokat ápoló államoknak is részévé kellene válniuk egy ilyen szövetségnek. Nagyon fontos lenne, hogy az Egyesült Államok is beszálljon – mint Izrael biztonsági garanciavállalója.
Ezután olyan megállapodást kellene találni, amely figyelembe veszi mind Izrael, mind a Gázai övezetben élő palesztinok biztonságát, és lehetővé teszi a Gázai övezet gazdasági megnyitását – folytatta Asseburg: „Más szóval, véget vetne a Gázai övezet 2006 óta tartó blokádjának, és így lehetővé tenné nemcsak az újjáépítést, hanem a gazdasági fejlődést is”.
Kérdés, mire használná fel ezt a nyitottságot a Hamász.
Melyik forgatókönyv a legvalószínűbb?
Asseburg attól tart, hogy az első forgatókönyv a legvalószínűbb. Ez a forgatókönyv nem fog stabilitást biztosítani, ami az erőszak következő hullámához vezet. Ezért reméli, „hogy a nemzetközi közösség komolyan veszi a negyedik forgatókönyvet, (…) bár ez sokkal nehezebben megvalósítható, (…)” és azt mondja: az a sokk, amit október 07-én átéltünk, és ezek a szörnyű képek, amelyek most a Gázai övezetből érkeznek hozzánk, elég oknak kellene lenniük arra, hogy végre leüljünk együtt és megpróbáljunk közösen megoldást találni – először a Gázai övezetre, majd a palesztin kérdés egészére vonatkozóan.