„Magyarország és Szlovákia arra kérte az Európai Bizottságot, hogy közvetítsen egy konzultációs eljárásban Ukrajnával.” – közölte hétfőn Szijjártó Péter. Erre azután került sor, hogy Kijev szankciós listára tette a Lukoil-t és leállította a két országba irányuló szállításait. Szlovákia és Magyarország nyomást gyakorolt Kijevre, miután a múlt héten közölték, hogy leállították a Lukoil kőolajtranzitját. „Magyarország évente 2 millió tonna olajat kap az orosz konszerntől, ami a teljes olajimportjának mintegy harmada.” – mondta a magyar külügyminiszter.
Szükség van a tárgyalásokra
„Tegnap beszéltem az ukrán külügyminiszterrel. Azt mondta, hogy minden olajszállítmányt átengednek, de ez nem igaz.” – idézte Szijjártó brüsszeli megszólalását a Reuters. „A két ország konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottsággal.” – mondta, hozzátéve, hogy a Bizottságnak három napja van a válaszadásra. „Ha a konzultációs eljárás nem vezet eredményre, akkor Magyarország és Szlovákia inkább egy általuk választott nemzetközi bíróság elé viszi az ügyet.” – hangsúlyozta Szijjártó. Az Európai Bizottság szóvivője közölte, hogy megkapta Magyarország és Szlovákia kérését, és tanulmányozza azt.
Az ukrán külügyminisztérium nem reagált azonnal a megkeresésre, bár a Naftogaz ukrán energetikai vállalat vezetője elismerte, hogy leállították a tranzitot. A Lukoil szállítása a Barátság vezeték déli ágán keresztül a forgalom mintegy 50%-át teszi ki, ráadásul a MOL szlovákiai és magyarországi finomítói teljes mértékben a Lukoil szállítmányaitól függenek.
Alternatív megoldások
A második legnagyobb szállító az útvonalon keresztül a Tatneft, amely a MOL-nak is szállít olajat, míg a Gazprom Neft, a Russneft és néhány más kisebb, független termelőtől származik a maradék. Magyarország alternatívaként a horvátországi Omisalj tengeri kikötőből importálhat olajat az Adria vezetéken keresztül, azonban Szlovákia csak Magyarországon keresztül juthat olajhoz.
Oroszország továbbra is szállít földgázt és kőolajat a tengerparttal nem rendelkező Magyarországnak és Szlovákiának Ukrajnán keresztül, az országban dúló háború és az orosz nyersolajra vonatkozó uniós szankciók ellenére. Az országok mentességet élveznek az olajszankciók alól, hogy több időt kapjanak az alternatív ellátási forrásokra való áttérésre. Szijjártó egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Szlovákia és Magyarország egyaránt szállít energiát Ukrajnának. A külügyminiszter szerint hazánk az ukrán villamosenergia-import 42 százalékát biztosította a múlt hónapban.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén azt mondta, hogy országa segített Ukrajnának gázolajt szállítani, miközben bírálta a szankciókat. Kijelentette, hogy Szlovákia nem lesz az ukrán-orosz kapcsolatok túsza. Hétfőn Juraj Blanar szlovák külügyminiszter megismételte Fico egyes megjegyzéseit, hozzátéve, hogy a szankciók nagyobb hatással vannak Szlovákiára és az EU-ra, mint Oroszországra. Ukrajna tilalma nem érinti a többi orosz olajexportőrt, akiknek a kőolaját átengedték Ukrajnán.
A magyar energiaárak bánhatják a lépést
A Politico ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy Magyarországon heteken belül az egekbe szökhetnek az energiaárak, sőt áramhiány is felléphet, ha nem sikerül rendezni a helyzetet. „Az urán intézkedés súlyos helyzetet teremthet.” – nyilatkozta Ilona Gizinska, az OSW elemző intézet kutatója. Így hazánk növelheti az importot Horvátország felől, vagy felszabadíthatja a stratégiai tartalékjait is. Azonban ez utóbbi 90 napra elegendő a szakértő szerint mindössze.
A magyar külügyminiszter így reagált: Én azt is világossá tettem, hogy mindaddig, amíg ezt a kérdést Ukrajna nem oldja fel, addig az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd forintos fegyverszállítási ellentételezés kifizetését felejtse is el mindenki, mert hogy nézne az ki, hogy mi 6,5 milliárd euró kifizetéséhez hozzájárulunk, miközben Ukrajna az energiaellátásunk biztonságát veszélyezteti.
