Patrick Bet-David (46), egy amerikai üzletember podcastjában megkérdezte az izraeli kormányfőt, hogy miért nem ismerte el eddig az ő országa „a törökök által az örmények, asszírok és görögök ellen elkövetett népirtást”?
Bet-David maga is asszír származású (ez egy keresztény kisebbség a mai Szíriában, amelyet szintén üldöztek az Oszmán Birodalomban).
Netanjahu így válaszolt: „Most teszem meg. Tessék.”
Ez ugyan akár diplomáciai táncnak tűnhet, valójában egy rendkívül robbanásveszélyes meglepetés – és sértés Erdogan török elnök számára, akinek az örmények elleni népirtás témája abszolút tabu.
Törökország (az Oszmán Birodalom utódállama) tagadja, hogy szándékosan kiirtotta volna az örmény népet, de elismeri 300 000–500 000 ember halálát, ám azt a háborús cselekményekre fogja – annak ellenére, hogy az örmények alig rendelkeztek fegyverekkel.
Izrael eddig nem tudta rávenni magát az örmény népirtás hivatalos elismerésére. A parlamentben több kezdeményezés sem vezetett formális szavazáshoz. Az ok: az ország féltette jó kapcsolatait Törökországgal.
Törökország, akkoriban világi államként, volt az első többségű muszlim ország, amely 1949-ben elismerte Izraelt. A két ország szorosan együttműködött a 2000-es évekig, sőt közös katonai gyakorlatokat is tartottak, és csúcstechnológiás fegyvereket (például vadászgépeket) cseréltek egymással.
Az a tény, hogy az izraeli kormányfő most rászánta magát erre a kijelentésre, azt tükrözi, hogy a törökországi iszlamista elnök, Erdogan vezetése alatt a kapcsolatok valószínűleg helyrehozhatatlanul megromlottak. Erdogan rendszeresen rendszeresen azzal vádolja a zsidó államot, hogy „népirtást” követett el a palesztinok ellen. Netanjahu utalása az 1915-ös népirtásra valószínűleg történelmi bosszúként is szolgál.
Háttér: Az örmény genocídium elismerése
Máig huszonnégy független ország (Magyarország nem) és negyven USA-tagállam adott ki olyan hivatalos nyilatkozatot, amelyben valóban megtörtént történelmi eseménynek ismerik el az örmény népirtást. Franciaország 2006-ban nyilvánította bűncselekménynek a népirtás tagadását. 2007. október 10-én az amerikai képviselőház külügyi bizottsága népirtásnak ismerte el az eseményeket. A döntést George W. Bush amerikai elnök is bírálta. Barack Obama szintén nem vállalkozott rá, hogy a történteket népirtásnak nevezze, csak „szörnyű eseményeket” említett.
Németországban a Bundestag csak 2016-ban ismerte el az örmény népirtást. Ez diplomáciai válsághoz vezetett Törökországgal.
Háttér: Mi történt?
Történészek kutatásai szerint 1915-ben és 1916-ban körülbelül 1,5 millió örmény halt meg az Oszmán Birodalomban végrehajtott szisztematikus gyilkosságok, illetve a civilek tömeges deportálása és a sivatagban való éheztetés következtében. Ez a jelenség késztette a lengyel nemzetközi jogászt, Raphael Lemkint arra, hogy megalkossa a „genocídium” (idegen szó a „népirtás” jelentésére).
