ACNEWS

Nézőpont: a Fidesz nyerné az EP-mandátumok háromnegyedét

Ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP-) választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára; az országos pártverseny állása lényegében változatlan 2022 ősze óta - olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló közleményben, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.

Hirdetés
Ad image

Ha most vasárnap tartanák az európai parlamenti (EP-) választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára; az országos pártverseny állása lényegében változatlan 2022 ősze óta – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló közleményben, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.

„Közel ötszáz nappal a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás előtt kulcskérdés, hogyan szerepelnének a magyar pártok a megmérettetésen. A tavaly áprilisi kiütéses verseny után láthatóan nem talált még magára az ellenzék, így a jelenlegi helyzetben aligha tudja megszorítani a kormányoldalt” – írták a január 2-4. között ezer ember telefonos megkérdezésével végzett kutatás alapján.

A felmérés szerint egy feltételezett EP-választáson a megkérdezettek több mint fele jelezte, hogy részt venne azon.

A szavazók 56 százaléka a Fidesz-KDNP közös listájára szavazna, amely a kormánypártok 2009-es csúcseredményének felelne meg. Második helyen, 14 százalékkal, a Demokratikus Koalíció (DK) végezne, amely enyhén kevesebb, mint a 2019-es eredménye. A Momentum 6 százalékot érne el, amely a 2019-esnél 4 százalékponttal kevesebb. A Mi Hazánk 6 százalékot kapna, akár a Jobbik négy éve. Ez a DK számára 3, a Momentumnak és a Mi Hazánknak 1-1 mandátumot jelentene a kiosztható 21-ből – sorolták.

Hozzátették: az összes többi párt az ötszázalékos küszöb alatt szerepelne, összesen a szavazni szándékozók 18 százaléka szavazna ilyen pártra, akik közül 14 százalékot a 2022-es baloldali közös listán szereplő politikai erők kapnának (a maradék 4 százalékot a Kétfarkú Kutyapárt).

Mint írták, a négy, küszöb feletti párt között szétosztható mandátumok miatt a Fidesz-KDNP akár 16 mandátumot is szerezhetne, vagyis hárommal többet, mint 2019-ben, és ez az összes kiosztható mandátum több mint háromnegyedét jelentené.

Ha a küszöb alatti pártoktól sikerül átcsábítania szavazókat a DK-nak és a Momentumnak, az természetesen a mandátumarányokra is hatással volna – fűzték hozzá, azzal együtt, hogy 2019-ben mindketten eredményesen jártak el a baloldali szavazatszerzésben: az LMP nem is szerzett mandátumot.

Most ugyanakkor az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sincs tárgyalóhelyzetben, Jakab Péter és Márki-Zay Péter viszont szeretne alkupozícióba kerülni – olvasható az elemzésben.

„A következő ötszáz nap minden bizonnyal sok fordulatot tartogat még a baloldali pártok versenyében és megállapodásaiban. Ehhez képest 2023 elején az országos pártpreferencia adatok kevesebb dinamikát mutatnak” – írták.

Az országgyűlési választási részvételüket biztosra ígérők (az összes válaszadó több mint héttizede) válaszai alapján a Fidesz stabilan vezet (48 százalék) és a Demokratikus Koalíció (7 százalék) is őrzi vezető helyét a baloldali összefogás egykori pártjai között. Mindkét párt az augusztusi szintjén áll, az októberi erősödésüket nem tudták megismételni.

A Mi Hazánk (5 százalék) továbbra is a harmadik legerősebb párt, egyúttal a második legerősebb ellenzéki erő – írták.

A többi baloldali párt kevesebb mint fele akkora támogatottsággal rendelkezik, mint a „Gyurcsány-párt”.

A Nézőpont szerint nem véletlen, hogy a 3 százalékos Momentum „mindeddig eredménytelen” elnöke, Gelencsér Ferenc maga helyett Donáth Annát ajánlja az ellenzék vezetésére, miközben a szintén 3 százalékos Jobbik – a hírek szerint – képtelen volt decemberben kongresszust összehívni.

A nemrég még a legnagyobb országos szervezeti háttérrel rendelkező MSZP (1 százalék) továbbra sem tudta visszafordítani zsugorodását, az LMP (1 százalék) pedig a tavalyi tisztújítás óta sem tudott kitörni a kiszolgáltatott törpepárti szerepből – állapították meg.

A felmérés szerint érthetővé teszi Karácsony Gergely „pártok fölé” emelkedési kommunikációs kísérletét, hogy a főpolgármester egykori pártja, a Párbeszéd (0 százalék) támogatottsága továbbra sem kimutatható. A Jakab-féle Nép Pártján (1 százalék) ugyanakkor mérhető.

A baloldal év eleji „gyengélkedését” támasztja alá, hogy a baloldali érzelmű szavazók több mint fele, kilenc hónappal az országgyűlési választást követően sem képes pártot választani magának – írták.

A tavaly áprilisi „közös lista pártjai” közösen legfeljebb 36 százalékot kapnának, azaz ugyanannyit, mint kilenc hónapja.

Azt is egyfajta ellenzéki válságjelenségnek tartja a Nézőpont Intézet, hogy a kormánykritikát gyakorló és ellenzékváltást szorgalmazó kétfarkúak 4 százalékon állnak. (MTI)

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés