A Nógrád vármegyei Vizslás is csatlakozott azokhoz a településekhez, amelyek saját rendeletet alkottak a „helyi önazonosság védelméről”. A község október 1-jén hatályba lépett szabályozása a község társadalmi értékeinek, hagyományainak és karakterének megőrzését tűzi ki célul, egyúttal a közbiztonság és az életmód védelmét is hangsúlyozza.
A mintegy ezer lakosú falu az egyik legszigorúbb betelepülési szabályrendszert vezette be. Ha valaki eladná az ingatlanát olyan vevőnek, aki nem helybéli, az önkormányzat elővásárlási jogot élvez, őt követi a szomszédos ingatlan tulajdonosa, majd a többi vizslási ingatlantulajdonos.
A lakcímlétesítéshez több feltételnek is meg kell felelni: az új lakosnak erkölcsi bizonyítványt kell bemutatnia, büntetlen előéletűnek kell lennie, legalább középfokú végzettséggel, igazolt munkaviszonnyal és nullás adóigazolással kell rendelkeznie. Ezen felül kötelező a személyes meghallgatás a képviselő-testület előtt, valamint a „betelepülési hozzájárulás” megfizetése – ez az ingatlan vételárának 10 százaléka, vagy 150 ezer forint, ha nem jár ingatlanszerzéssel.
További feltétel, hogy az adott házban az egy főre jutó alapterület legalább tíz négyzetméter legyen. A rendelet megszegése akár 200 ezer forintos bírságot is vonhat maga után.
Vizslás tehát szinte az összes, más településeken már alkalmazott szigorítást átvette – a betelepülési díjtól az alapterületre vonatkozó korlátozásig. Ugyanakkor, ellentétben például Sátoraljaújhellyel, itt nem követelmény a magyar nyelv ismerete számolt be róla a 24.hu.
Egyes községek már visszatérítést is adnak a betelepülési díj egy részére, ha a lakos bizonyos feltételeket teljesít – Vizslás azonban egyelőre a legszigorúbb vonalat képviseli.