ACNEWS

Orvosi szenzáció: a kopasz férfi feje átereszti a fényt

Kopasz / Fotó: Shutterstock
Kopasz / Fotó: Shutterstock
A skóciai Glasgow-i Egyetem kutatócsoportja által kifejlesztett új módszer lehetővé teszi, hogy a fény áthatoljon a fejünket alkotó csontok, idegsejtek és szövetek komplex kombinációján.
Hirdetés
Ad image


Jelenleg a legjobb hordozható, alacsony költségű módszer az agy megfigyelésére a funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (fNIRS). Sajnos ez csak néhány centiméter mélységig hatol be, ami azt jelenti, hogy az agy mélyebb rétegeinek vizsgálatához nagyobb, terjedelmesebb MRI-gépekre van szükség.

A tudósok most kifejlesztettek egy új, nem invazív agyi képalkotási technikát, amelynek során fényt sugároznak a fej egyik oldaláról a másikra. Ehhez néhány módosításra volt szükség: a kutatók növelték a közeli infravörös lézer erősségét (természetesen a biztonságos határokon belül), miközben egy átfogóbb gyűjtőberendezést is bevezettek. Még ezekkel a módosításokkal is csak egy kis fotonáram jutott át a fej egyik oldaláról a másikra a kísérletek során. Ez azonban ígéretes kezdet a mélyebbre hatoló hordozható képalkotó módszerek számára, amelyek kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a koponyánk belsejében zajló folyamatokba anélkül, hogy fel kellene nyitni azt.

Itt számos figyelmeztetést kell megemlíteni. A folyamat csak a nyolc résztvevő közül egynél volt sikeres: egy világos bőrű, kopasz férfinál. Nagyon speciális beállításra és hosszabb szkennelési időre – körülbelül 30 percre – volt szükség.

A kutatók mindannyian elismerik ezeket a korlátozásokat, de a kutatás azt is megállapította, hogy a fény nem véletlenszerűen szóródott szét a fejben, hanem inkább előnyös útvonalakat követett – többek között az átlátszóbb részeken, például a cerebrospinális folyadékkal töltött részeken. Ez az ismeret segíthet abban, hogy a jövőben az agyi szkennelések célzottabbak legyenek.

Az agyi vizsgálatok hatalmas értéket képviselnek minden területen, a fiatalok serdülőkorának megértésétől a betegségek kezeléséig életünk végén, így itt hatalmas potenciál rejlik.

A kutatás a Neurophotonics című folyóiratban jelent meg.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!