ACNEWS

Öt év türelmet kér az oroszoktól az unió – aztán jöhet a III. világháború

Illusztráció / Fotó: Shutterstock
Illusztráció / Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság új katonai tervet mutat be a mai napon. Eszerint az EU 5 éven belül képes lehet megvédeni magát Oroszországgal szemben.
Hirdetés
Ad image

Az Európai Unió országainak mindössze öt évük maradt, hogy felkészüljenek egy lehetséges háborúra – legalábbis ez derül ki a The Defence Readiness Roadmap 2030 – vagyis a Védelmi Felkészültségi Útiterv 2030 – című dokumentumból, amelyet az Európai Bizottság a mai nap során mutat be – írta a Politico.

A terv szerint 2030-ra az EU-nak olyan katonai erejűnek kell lennie, hogy elrettentse ellenfeleit, és meg tudja védeni magát bármilyen agresszióval szemben.

„2030-ra Európának elég erős védelmi képességgel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hitelesen elrettentse ellenfeleit, valamint reagálni tudjon bármilyen agresszióra”
– áll a tervezetben, amelyet előbb a védelmi miniszterek, majd az uniós biztosok és végül az EU-tagállamok vezetői vitatnak meg a jövő héten.

A Bizottság dokumentuma az EU katonai szerepének erősödését jelzi, válaszként Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborújára, illetve Donald Trump bizonytalan kijelentéseire az európai biztonság jövőjéről.

„A militarizált Oroszország a belátható jövőben tartós fenyegetést jelent Európa biztonságára nézve” – fogalmaz a szöveg, amelyet elsőként a Bloomberg ismertetett.

Közös védelem, közös beszerzések

Az uniós tagállamok ugyan gyorsan növelik védelmi költségvetésüket, a Bizottság szerint a pénzek túlnyomó része továbbra is nemzeti szinten marad, ami „széttagoltsághoz, költségnövekedéshez és az együttműködés hiányához” vezet.

Brüsszel ezért arra ösztönzi a kormányokat, hogy több fegyvert vásároljanak közösen: a cél, hogy 2027-ig a védelmi beszerzések legalább 40 százaléka közös szerződés keretében történjen – ez jelenleg még 20 százalék alatt van. A dokumentum szerint 2030-ra a fegyvervásárlások 60 százalékát uniós vagy ukrán gyártók biztosítanák.

A terv kilenc fő fejlesztési területet határoz meg: lég- és rakétavédelem, katonai mobilitás, tüzérség, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, drón- és ellen-drón rendszerek, szárazföldi harci járművek, tengeri kapacitások, valamint lőszer- és rakétagyártás.

Külön szerepel benne Ukrajna támogatása is: azt szeretnék, hogy az ország egyfajta „acél sünné” (steel porcupine) váljon, vagyis elég erős legyen ahhoz, hogy elrettentse az orosz agressziót.

A Bizottság még az év végéig jóváhagyatná az uniós vezetőkkel három nagy védelmi program indítását:

  1. Eastern Flank Watch – az EU keleti határain integrálná a földi, légvédelmi és drónvédelmi rendszereket.
  2. European Air Shield – többrétegű európai légvédelmi hálózatot építene ki.
  3. Defence Space Shield – az unió műholdjait és űrkommunikációs rendszereit védené.

A tervezet szerint ezeknek a projekteknek 2026 első felében el kell indulniuk, 2028 végéig pedig a szerződéseknek és a finanszírozásnak is készen kell állniuk.

A Bizottság 800 milliárd eurót mozgósítana az európai védelmi kapacitás fejlesztésére. A pénz több forrásból származna:

  • a SAFE nevű 50 milliárdos fegyverhitel-programból,
  • az 1,5 milliárd eurós Európai Védelmi Ipari Programból,
  • az Európai Védelmi Alapból,
  • valamint a 2027-ben kezdődő új uniós költségvetési ciklusból.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a tagállamok továbbra is megőrzik nemzeti szuverenitásukat.

„A tagállamok saját nemzeti és nemzetközi védelmi céljaikat fogják teljesíteni – az EU feladata az ehhez szükséges feltételek megteremtése” – áll a szövegben.

Az Európai Unió néhány országa már jelezte fenntartásait

Németország szerint a Bizottság célkitűzései csak akkor elfogadhatók, ha a tagállamokat támogatják saját katonai kötelezettségeik teljesítésében, míg Svédország azt hangsúlyozta, hogy az értékelésnek „kézzelfogható eredményekre kell épülnie, nem pedig arra, hogy egy ország mennyire használ uniós eszközöket”.

A dokumentum igyekszik megszólítani a déli országokat, például Olaszországot és Spanyolországot is, utalva arra, hogy nemcsak Oroszország, hanem a Közel-Kelet és Afrika felől is érkezhetnek fenyegetések.

Brüsszel leszögezi, hogy a cél nem egy NATO-val párhuzamos védelmi szervezet létrehozása, hanem szoros együttműködés a katonai szövetséggel. Szerint az EU-nak önállóbbnak kell lennie egy „sokkal veszélyesebb világban”, de az új struktúrák nem bonyolíthatják a NATO háborús terveit. A tervezet zárómondata szerint Európának ideje felébrednie:

„Az autoriter államok egyre gyakrabban próbálnak beavatkozni társadalmainkba és gazdaságainkba. A hagyományos szövetségeseink is más régiókra helyezik a hangsúlyt – ezért Európának fel kell készülnie a holnap csatatereire.”

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Elindult az ACNews YouTube csatornája!

Mi vár rád a csatornánkon? Izgalmas, folyamatosan frissülő tartalmak, sztárinterjúk és aranyos kiskutyák!