Öt éven belül kiszorulhatnak a magyar termékek a hazai boltok polcairól – hangzott el az Agrárközösség évnyitó szakmai rendezvénysorozatán. A háborús helyzet, az uniós támogatások bizonytalansága és a globálisan növekvő fogyasztói igények egyaránt kényszerpályára állították az ágazatot.
A szakmai szervezet szerint a túlélés kulcsa a technológiai váltás, a hatékonyság növelése és a hazai feldolgozóipar megerősítése. A háromállomásos roadshow célja az volt, hogy konkrét megoldásokat adjon a gazdálkodóknak a költségek csökkentésére és a termelés modernizálására. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hatékony termelés az élelmiszerárak stabilitásának és a minőség javulásának alapfeltétele.
A rendezvényen többször elhangzott: a lengyel és szlovák termelők hatékonysága, az olcsóbb román munkaerő, valamint a cseh élelmiszeripari kapacitások komoly versenyhelyzetet teremtenek a magyar piacon.
Nincs valódi jövedelmezőségi javulás
„Alapvetően kevesek vagyunk ahhoz, hogy globális folyamatokat egyedül megfordítsunk, de azért dolgozunk, hogy a magyar élelmiszer-termelés fennmaradjon” – hangsúlyozta Török Zoltán, az Agrárközösség ügyvezetője. „Ha nem érjük el ugyanazt a hatékonysági szintet, amit a külföldi piacok hoznak, akkor öt év múlva már nem magyar termékeket, hanem lengyel és szlovák árut fogunk találni a polcokon. A megoldás az lehet, hogy ne csak az alapanyag-termelést tartsuk itthon, hanem a feldolgozást és a csomagolást is. Ne adjuk el külföldre az alapanyagot azért, hogy aztán drágábban, feldolgozott termékként vásároljuk vissza!”
A fejlesztések motorját a Közös Agrárpolitika pályázatai jelentik, amelyeknél az automatizálás és a precíziós gazdálkodás kerül előtérbe. Bár az agrárolló 2025 végén kedvezően alakult, az ágazati sokkok és a termelési volumen csökkenése miatt ez sok gazdaságnál nem hozott valódi jövedelmezőségi javulást.
A finanszírozási háttér fontosságára Szabó István, az OTP Agrár igazgatója hívta fel a figyelmet:
„A következő 2–3 évben 2.500–3.000 milliárd forintnyi agrárberuházás valósulhat meg. A beruházási támogatások kihasználása nem csupán pénzügyi segítség, hanem valódi versenyelőnyt jelent…”
A munkaerőhiány miatt az automatizálás már elkerülhetetlen: a rendezvényen bemutatkozott az ABZ Innovation Kft. magyar fejlesztésű mezőgazdasági drónja, valamint a BASF és a Kwizda Agro innovatív növényvédelmi megoldásai. Az egyetemi oldalról a MATE ingyenes tudásmegosztó programjai kínálnak gyakorlati segítséget a gazdálkodóknak.
Az Agrárközösség szerint a hatékonyságjavítás, a digitalizáció és a hazai feldolgozottság növelése együtt adhat választ az ágazat előtt álló kihívásokra, és biztosíthatja, hogy a magyar mezőgazdaság ne vesztese, hanem nyertese legyen a következő évek átalakulásának.
