Magyar Péter miniszterelnök kedden jelentette be a 2027-re tervezett vagyonadót. A Pénzügyminisztérium négy év alatt 800 milliárd forintos bevételt vár az új adónemtől, mintegy 15 ezer magánszemély és kétezer vagyonkezelési adóalany érintettségével.
A részletek még változhatnak: a társadalmi egyeztetés október 14-ig tart.
Az év utolsó napja döntene
A tervezet december 15-én lépne hatályba, az első adót pedig a december 31-én fennálló vagyon alapján kellene megállapítani. Bevallani és megfizetni 2027. augusztus 31-ig kellene.
Az adóköteles vagyonelemek számított összértékéből levonnák az elszámolható tartozásokat és az egymilliárd forintos mentes részt. Az így kapott adóalap első százmilliárd forintjára 1 százalék, az ezt meghaladó részére 1,5 százalék vonatkozna. A normaszöveg alapján tehát a magasabb kulcs 101 milliárd forint nettó adóköteles vagyon felett lépne be.
Az adó nem lenne időarányos. Ha valakinek december 31-én 1,5 milliárd forint nettó adóköteles vagyona lenne, az egymilliárdos küszöb feletti 500 millió után 5 millió forintot kellene fizetnie. Az év végi állapot számítana, nem az, hogy hány hónapja rendelkezett ekkora vagyonnal.
A házastársak külön milliárdos keretet kapnának
A házastársaknál külön-külön érvényesülhetne az egymilliárdos mentes rész. Ha egy házaspár 1,8 milliárdos nettó adóköteles vagyona egyenlően oszlana meg az elszámolásban, fejenként 900 millióval számolnának, így nem keletkezne vagyonadó. Ha az egész összeg egyikükhöz tartozna, az adó évi 8 millió forint lenne.
Nem kizárólag az döntené el a megosztást, kinek a nevén szerepel egy vagyontárgy. A házastársi közös vagyonnál a vagyonjogi megállapodások mellett bizonyos esetekben közös nyilatkozattal választhatnának az egyik félnél történő elszámolás és a felezés között.
A kiskorú gyermek vagyonát főszabály szerint a szülőknél vennék figyelembe. Az örökölt és saját keresményből szerzett vagyon, valamint az ezek helyébe lépő vagyonelemek viszont a gyermek saját adóalapjához tartoznának.
A saját lakás és a cégrészesedés is számítana
Az adóba a pénz, az értékpapírok, a kriptoeszközök, a cégrészesedések és az ingatlanok is beleszámítanának. A saját használatú lakás nem kapna automatikus mentességet.
A szokásos háztartási tárgyak főszabály szerint kimaradnának. A személyes használatú tárgyak közül ugyanakkor a hárommillió forint egyedi értéket meghaladó műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket, illetve a tízmillió feletti járműveket figyelembe vennék.
A cégtulajdonosok számára különösen fontos lenne az értékelési módszer. Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyv szerinti saját tőke és az adózáshoz kiszámított érték között jelentős különbség lehet.
Az Index példájában egy 300 millió forintos saját tőkéjű cég az előző három évben átlagosan évi 900 millió forintos adózott nyereséget ért el. A tervezet a nyereségtermelő képességet is figyelembe venné, ráadásul nagyobb súllyal, mint a saját tőkét. Az előírt képlet alapján így a teljes üzletrész számított értéke 4,1 milliárd forint lenne. Az egymilliárdos mentes rész levonása után 3,1 milliárdos adóalap maradna, ami más vagyon és levonható tartozás nélkül évi 31 millió forintos vagyonadót jelentene.
A régi ingatlanár nem feltétlenül lenne elég
A belföldi ingatlanoknál meghatározott értékelési sorrendet követnének. Elsőként az előző tizenkét hónap ügyleti értékét vennék alapul. Ennek hiányában egy legfeljebb tízéves ügylet indexált értéke következhetne, majd NAV-modell, végül szakértői értékelés.
Egy korábban 200 millióért vásárolt lakás például 25 százalékos alkalmazandó áremelkedés mellett 250 millióval szerepelne a számításban. Ez szemléltető példa, nem előírt drágulás. A jelentős felújítás vagy más lényeges változás kizárhatná a régi ügyleti érték indexálását.
A külföldi ingatlanokra eltérő szabály vonatkozna: a szerzéskori értékből kiindulva, a későbbi évekre évi 3 százalékos növeléssel vagy a megfelelő külföldi hivatalos ingatlanárindexszel számolhatnának.
Külföldre vinni a vagyont sem jelentene automatikus mentességet
A bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezett vagyont önállóan is adóztatnák. Egy külföldi konstrukció belföldinek minősülhetne, ha ténylegesen Magyarországról irányítják. A kapcsolódó vagyonkezelési struktúrák közötti szétosztással sem lehetne korlátlanul megsokszorozni az egymilliárdos mentes részt.
A kiköltözés sem szüntetné meg automatikusan a magyar adókötelezettséget. A tervezet magyar állampolgároknál legalább tízéves életvitelszerű külföldi tartózkodáshoz kötné a belföldi illetőség alóli kivételt. A magyarországi ingatlanok és bizonyos cégrészesedések külföldi illetőségnél is számítanának, az adóztatást pedig a nemzetközi egyezmények is befolyásolhatnák.
Nemcsak kiszámolni, kifizetni is nehéz lehetne
A Niveus szerint a részletes vagyonleltár összeállítása akár hónapokig tarthatna. A bevallásban vagyonelemenként kellene megadni az értéket és az értékelési módszert, ellenőrzéskor pedig iratokkal alátámasztani a számítást. A NAV kalkulátort biztosítana, adóelőleget nem kellene fizetni.
A nagy vagyon nem feltétlenül jelent elegendő elkölthető pénzt. Ha az érték főként vállalkozásban vagy ingatlanban áll, az adó előteremtése eszközeladást vagy nem tervezett osztalékfizetést is szükségessé tehetne.
A terhet meghatározott feltételekkel csökkenthetnék a beszámított vagyonelemek után megfizetett helyi és gépjárműadók, illetve külföldi adók. A kötelező szakértői értékelés igazolt díjának fele is levonható lenne, legfeljebb kétmillió forintig.
Az év végi vagyonátrendezésnél pedig vizsgálnák a valódi gazdasági vagy családi indokot: az adó megkerülését szolgáló konstrukciókat a tervezet kifejezetten tiltja.
