Ha a törvény hatályba lép, a bűnösnek talált személyek pénzbírsággal vagy börtönnel sújthatók, de a javaslat még nem határozza meg, hogy mi minősül jogsértésnek.
Kínában nagy felháborodást váltott ki az a törvénytervezet, amely tiltja a „kínai nép szellemét sértő” beszédet és öltözködést. A közösségi média felhasználói és jogi szakértők egyértelműbb megfogalmazást követeltek a túlzott végrehajtás elkerülése érdekében.
Kína nemrégiben tette közzé a közbiztonsági törvények javasolt módosításainak egész sorát. Évtizedek óta ez az első reform.
A ruházati törvény azonnali reakciókat váltott ki a közvéleményből – az interneten sokan túlzásnak és abszurdnak gondolják.
A vitatott rendelkezések szerint azok, akik olyan ruházatot és szimbólumokat viselnek vagy kényszerítenek másokra, amelyek „aláássák a kínai nemzet szellemét vagy sértik az érzéseit”, akár 15 napra is őrizetbe vehetők, és 5000 jüan (kb. 250 000 forint) pénzbírsággal sújthatók.
Ugyanilyen büntetésre számíthatnak azok is, akik ilyen jellegű cikkeket vagy beszédet készítenek.
A javasolt törvényi változások tiltják továbbá „a helyi hősök és mártírok nevének megsértését, rágalmazását”, valamint az emlékműveik megrongálását.
Az interneten az emberek megkérdőjelezték, hogy a jogalkalmazók hogyan határozhatják meg egyoldalúan, hogy mikor „sérülnek” a nemzet „érzései”.
„Az öltöny és nyakkendő viselése számít? A marxizmus a Nyugatról származik. Vajon a Kínában való jelenléte is a nemzeti érzések megsértésének számítana?” – írta egy felhasználó a Weibón.
Az ország jogi szakértői is bírálták a törvény homályos megfogalmazását, mondván, hogy visszaélésekre adhat lehetőséget.
Zhao Hong, a Kínai Politikai és Jogi Egyetem jogászprofesszora szerint az egyértelműség hiánya a személyiségi jogok megsértéséhez vezethet.
„Mi van akkor, ha a jogalkalmazó, általában egy rendőr, személyesen értelmezi a sérelmet, és a törvény keretein túl erkölcsi ítéletet hoz mások felett” – mondta a professzor.
Idézett egy esetet, amely tavaly került a címlapokra Kínában, amikor Szucsou városában őrizetbe vettek egy kimonóba öltözött nőt, és azzal vádolták, hogy „veszekedést szított és bajt provokált”, mert a japán ruhadarabot viselte. Az eset felháborodást váltott ki a kínai közösségi médiában.
Idén márciusban a rendőrség őrizetbe vett egy nőt, aki egy japán katonai egyenruha másolatát viselte egy éjszakai piacon. A múlt hónap elején pedig megtagadták a belépést a tajvani énekesnő, Csang Hui-mei pekingi koncertjére azoktól, akik szivárványmintás ruhát viseltek.
„A kimonó viselése sérti a kínai nemzet érzéseit, a japán ételek fogyasztása veszélyezteti a kínai nemzet szellemét? Mikor váltak ilyen törékennyé az időtálló kínai nemzet érzései és szelleme?” – írta az interneten egy népszerű társadalmi kommentátor.
A törvénytervezet csak egy példa arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök 2012-es hatalomra kerülése óta hogyan igyekszik újrafogalmazni, hogy mi teszi a kínai mintaállampolgárt.
2019-ben a Kínai Kommunista Párt erkölcsi irányelveket adott ki, amelyek olyan dolgokat tartalmaznak, mint az udvariasság, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású utazás, valamint az elnökbe és a pártba vetett hit – írja a BBC.
