Elképesztő történet látott napvilágot a Magyarországon koncertező Red Hot Chili Peppers gitárosáról és egy magyar csontkovácsról.
A világhírű Red Hot Chili Peppers tegnap a Puskás Arénában csinált egy hatalmas showműsort. A zenekar tagjai már a fellépést megelőző napon a fővárosunkba érkeztek, és mint kiderült – gitárosról legalábbis-, hogy az egyik legmenőbb szállodában szálltak meg. Igen ám, csakhogy az egyik tag nem érezte túl jól magát, éppen ezért egy magyar csontkovácsot rendelt magának a hotelszobájába. A dolog viszont nem úgy sült el egyiküknek sem, ahogy tervezték. Mindez Pásztor Tamás, a masszőr elmondásából derült ki.
„Egyszerűen meg kell osztanom, mi történt ma velem, akkora marha vagyok, hogy Mr. Bean elbújhat mögöttem. Kezdjük ott, hogy a Four Season Hotelbe sűrűn járok ismert emberekhez, amivel nem szoktam hencegni, különben is talán nem illő, de mivel ebben az esetben fizetés nélkül kirúgtak, és amúgy így számomra utólag vicces, hát közkinccsé teszem. Kedd van, szabadnap. Cseng a telefon, Four Season Hotel, ma 14 órára nagyon kellenék. Rendben, megoldom. Kicsit kések – 5 perc – cseng a telefon, hol vagyok? Mondom 2 perc. Rendben, nagyon vár az úr. Itt le kell lőnöm a poént, mert így másként lehet értelmezni a történteket, szóval a holnap itt koncertez Vörös Csípős Paprika zenekar gitárosához hívtak, amit én akkor még nem tudtam” – kezdte meghökkentő történetét a csontkovács, majd azzal folytatta, hogy a recepcióra érve, egy nagydarab ember fogadta, és kísérte fel John Frusciante-hoz.
„Ágy felvesz, megyünk a szobába. Benyitunk, egy felfokozott állapotban levő emberkéhez. Először bántam meg, hogy nem a megszokott rocker ruhámban mentem, egy rocker fazon néz rám, a szobában a földön egy iszonyú jó gitár (értek hozzá) egy nagyon komoly effekt rack, héjó gitározol haver? Ez ilyen cuccal utazgat? Nyújtom a kezem, nem nem, nincs kézfogás, mossak kezet. 30 év alatt megedződtem minden fura alakon, irány a fürdőszoba. Jövök vissza, szemem a gitáron, aszta, de kipróbálnám. Rejtett ösztön működik, ezt most hagyd ki. Megnézem jobban, ki van facsarodva az ember, elkezdem magyarázni, hogy ferde, kérdezem, van-e telefonja, nincs, sebaj, itt az enyém, fotó az álló testéről. Mutatnám, rám szól, mossak kezet. Rendben, kezet mosok, mutatom, mintha értené, mutatja, hogy a gitározástól van. Ágy kinyit, van valami lepedő, kérdezem. Testőr srác eliszkol, várunk. Nagyon szeretném kipróbálni a gitárt, elkezdem mondani, hogy én is gitározok. Néz. Nem hiszed? Youtube, beteszem az egyik klipünket – nézd- mondom, az ottan én vagyok. Néz. Miket gitározgatsz – érdeklődöm. Rock, mondja. És néz. Mondom, de jó, én is rock. 10 perc mire visszaér a srác a lepedővel, nekem fél órának tűnik, közben megszólal a telefon, kinyomom. Opsz, megfogtam a telefonom, menjek kezet mosni. Megyek. Srác visszatér, damaszt lepedő feltesz, ember felfekszik, nagyon ferde. Mondom készítek egy előtte utána képet” – folytatta a szakember a finoman szólva is kínos élményét, majd leírta azt is, hogyan kérték fel indulatosan a távozásra.
„Lefényképezem, mutatnám hogyan fekszik egyenesen, hozzáérek a lábához, felpattan, hogy azonnal hagyjam el a szobát. Utólag rájöttem, hogy az volt a baja, hogy hozzáértem, és nem mostam kezet a telefonom után.”
Természetesen megkerestük a szakembert, de nem kívánt többet hozzáfűzni a történetéhez.