A génbanknak köszönhetően a bánkúti búza túlélné az atomtámadást

AC News 2016.11.22. Profil

A génbanknak köszönhetően a bánkúti búza túlélné az atomtámadást

Tápiószelén működik hazánk legnagyobb mezőgazdasági génbankja, ahol szakszerű precizitással őrzik az országban egykor és jelenleg termesztett növényfajták magjait. Baktay Borbála, a Növényi Diverzitás Központ vezetője azt mondja, a tápiószelei intézetben több mint 50 ezer génbanki tételt tartanak számon, amiknek fontos szerep juthat a jövőben, hiszen így Magyarország megőrizheti GMO-mentes növényfajtáit a következő nemzedékek számára.

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT

- A génbank-hálózat fejlesztése nemzeti ügy és nemzetbiztonsági kérdés – fogalmazott nemrég Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Miért ilyen fontos ennek a hálózatnak a fejlesztése, illetve a magoknak az őrzése?

- Minden országnak saját felelőssége, hogy a genetikai erőforrásait fenntartsa, a génbankok ennek a feladatnak az eszközei. A mezőgazdaságban használatos növényeink, mint genetikai erőforrások megőrzése nagyon fontos feladat, a hazai élelmiszerbiztonság szempontjából illetve az élelmezésbiztonság szempontjából is kulcskérdés. Ezek a fajok, fajták, illetve változatok, tehát a növényi genetikai erőforrások tételei, amelyeket a génbankunkban őrzünk, legtöbbször már kikerültek a köztermesztésből. Magyarországon jelenleg azokat a fajtákat termesztik, amelyek a nemzeti fajtajegyzéken szerepelnek. Azok a fajták, amelyek most már nem szerepelnek ezen a fajtajegyzéken, kikerültek a termesztésből és az a veszély leselkedik rájuk, hogy eltűnhetnek.

- Mióta foglalkoznak magok őrzésével? Mikor alakult a Növényi Diverzitás központ?

- A Növényi Diverzitás Központ jogelődjei, illetve az ezt megelőzően a területen működő intézetek már az 1800-as évek végétől kezdve foglalkoztak a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésével és fejlesztésével. A Növényi Diverzitás Központ 2010 novemberében alakult, de a közvetlen jogelődje, az Agrobotanikai Intézet 1959-től lát el génbanki feladatokat.

- A világon minden országnak van egy-egy ilyen központja?

- Igen, minden országnak saját feladata, felelőssége, és bizonyos nemzetközi egyezményeknek köszönhetően kötelessége is fenntartani a genetikai erőforrásait, így minden országban létezik génbank. Ezek kisebbek, vagy nagyobbak. A magyar Növényi Diverzitás Központ egyébként Európában az ötödik, a világon pedig a 13. legnagyobb génbank jelenleg.

-Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint az elmúlt évszázadban a termelésbe bevont fajták háromnegyede eltűnt, ennek mi lehet az oka?

- Ahogyan már említettem, kikerültek a termesztésből, már nem használják a gazdálkodók, és így eltűnnek. A FAO-nak az a becslése az elmúlt 100 évre vonatkozik, ehhez tudni kell, hogy a génbanki megőrzés a jelenlegi formájában - tehát a hűtött tárolókban való megőrzés - csupán 1972 óta működik. Tápiószelén 1973-ben létesítették az első hűtött magtárolót. A hazai génbankban megtalálható valamennyi régi fajtánk, híres tájfajtánk szaporítóanyaga.

- Összességében hány növénynek a magjait őrzik Tápiószelén?

- Tápiószelén jelenleg 1100 növényfajta magja található meg. A mi feladatunk megőrizni azokat a növényeket, amelyeket a mezőgazdaságban használunk, itt a Kárpát-medencében, több száz, bizonyos esetekben több ezer éve. A gyűjtéseket az ötvenes évek óta folytatja az intézet, szisztematikusan, most már a teljes országot lefedő gyűjtéseink vannak, és ezen felül természetesen a mai határokon túli területekről is gyűjtöttek anno a kollégák és gyűjtünk mi is. Jelenleg az intézetben több mint 50 ezer génbanki tételt őrzünk, amelyek egymástól különbözőek, ez körülbelül 1100-1200 növényfajhoz tartozik. Hűtött tárolókban tároljuk a magokat. A magbanki megőrzés alapja, hogy nagyon alacsony nedvességtartalomra szárított magokat tárolunk, hiszen így tud életképes maradni mínusz 20 fokon kb. 100 évig egy ilyen mag. Több mint 20 hűtött tárolónk van. Az egész világon probléma az, hogy mára 4-5 növényfaj adja az emberiség táplálékának nagyon jelentős, 70-80 százalékát, és emiatt meglehetősen sebezhető világszinten a mezőgazdaság. Hogyha egyik évről a másikra eltűnik a szaporítóanyag, ami a magot jelenti a legtöbb esetben, akkor bizony nagyon könnyen el tudnak tűnni egész fajták és tájfajták. És ez világszinten – így Magyarországot is érintve – egy folyamatosan fennálló probléma.

- A génbanktól lehet magáncélra magot kérni, ha mondjuk, olyan növény termesztéséhez szottyan kedvünk, amelynek a szaporítóanyaga már csak Önöknél található meg?

- Igen, sőt. Ha szabad így fogalmazni, egyfajta divatja van most a régi korok terményeinek, sokan keresik nálunk például a bánkúti búzát. Ez valaha egy nagyon-nagyon híres fajta volt, Magyarországon nagy léptékben vetették, aztán egy időre kikerült a termesztésből, de most kezd visszakerülni. Azt tudni kell, hogy ezek a fajták legtöbbször terméshozamokban nem tudják felvenni a versenyt a mai intenzív fajtákkal, viszont egyéb értékeik, például beltartalmi értékük teszi ezeket a fajtákat nagyon fontossá, megőrzésre érdemessé. Minden évben lehetőség van tőlünk magot kérni, a tavaszi időszakban. Az elmúlt években egyre növekszik a kereslet, idén január utolsó péntekén tettük fel az ajánlati listánkat és 48 óra alatt, tehát vasárnapra gyakorlatilag minden elfogyott.

- Ez egy ingyenes szolgáltatás?

- Eleinte ingyen lehetett háztartási mennyiségben magokat rendelni tőlünk, de mivel a kezdeti igényekhez képest tízszeresére nőtt a megrendelés, bevezettünk egy 800 forintos adminisztrációs díjat. Ez azonban nem ártott a lelkesedésnek. A paradicsom, a paprika a legnépszerűbb, de csicseriborsót is sokan kértek. Búzából van a legtöbb fajtánk, több mint nyolcezer mintát őrzünk, de babból is sok van, négyezernél több hazai fajtát tárolunk.

 

Noé bárkáján nincsenek magyar magok

Hét éve működik a Norvégiához tartozó Spitzbergákon az a létesítmény, amelyet leginkább Noé bárkájához lehet hasonlítani – csak ez nem állatok, hanem kultúrnövények számára épült. A Spitzbergák Nemzetközi Magbunkert azért hozta létre a norvég kormány, hogy amennyiben baj éri a világ minden táján működő mintegy 1750 magbank valamelyikét, legyen egy vésztartalék, ahonnan pótolni lehet az elveszett magokat. Erre szükség is lehet: Afganisztánban és Irakban a háború miatt megsemmisültek a helyi génbankok, a Fülöp-szigeteken pedig árvíz tette tönkre az ott őrzött mintákat. A szíriai Aleppóban egykor működő magbank sorsát is elképzelhetjük. A Spitzbergákon 9 millió dollárból (mintegy 2,6 milliárd forintból) épített tárolót egy hegy gyomrában, 130 méter mélységben alakították ki. Ez a legnagyobb ilyen létesítmény, legnagyobb értéke pedig az, hogy a magok számára kedvező klimatikus viszonyokat nem mesterségesen kell előállítani, hanem természetes adottságokkal. A tároló leghidegebb részében mínusz 18 fokos hőmérséklet uralkodik, így kétszáz év alatt sem olvadnának fel a magvak. A tárolót úgy építették meg, hogy túléljen akár egy atomháborút, földrengést is. Folyamatosan érkeznek a minták: jelenleg 4000 faj 840 ezer magját tárolják benne, de magyar magok nincsenek, mert ahogy azt Baktay Borbála elmondta, nemcsak értéknek, védendőnek is tartjuk a hazai és tájfajtákat, ezért nem akarjuk azt kiadni más génbankoknak, ahonnét bárki hozzáférhet ezekhez. Számunkra megfelelő védelmet jelentenek a saját tárolóink.

További cikkek

bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT