Bácskai János elárulta, miért áll körtefa József Attila kertjében

AC News 2016.07.05. Profil

Bácskai János elárulta, miért áll körtefa József Attila kertjében

Szoros kapcsolatot tart fenn Beregszásszal, rajong József Attiláért és jazzt hallgat Bácskai János, Ferencváros polgármestere. A politikussal a hazai válogatottról, tömbrehabilitációról, a Fradiról és fehér ló áldozatról is beszélgettünk.

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT

- Milyen volt az Eb? A három legszebb meccset élőben szurkolhatta végig

- Voltam Bourdeax-ban, Lyonban és Marseille-ben is. Sokan voltunk magyarok, szurkolók. Én korábbi parlamenti képviselőkkel és polgármesterekkel voltam.

- Találkozott a migránsok párhuzamos társadalmával?

- Bordeax-ban az osztrák meccsre mentünk éppen, a reptérről a stadionba, és a hosszú úton többen elbizonytalanodtunk, ezért megkérdeztünk néhány arab származású hölgyet, hogy jó-e az irány? A hölgyek nagyon készségesek voltak, mire előkerült néhány férfi, akik láthatóan leszidták őket, hogy ne álljanak szóba velünk. Miután a hölgyek leszálltak, a férfiak fenyegetően körbeálltak minket, nem éreztük magunkat biztonságban.

- Mire a legbüszkébb az elmúlt időszak ferencvárosi beruházásai közül? A tömbrehabilitáció kézenfekvő válasznak tűnhet, hiszen arra a projektre idén nívódíjat kaptak.

- FIABCI díjat egyszer már 1998-ban a városrehabilitáció tervezésére kaptunk, most ennek a csúcskategóriáját, a Master Plan-t, mondhatni az életműdíjat ítélték nekünk. Panamavárosban vettük át ezt a szép aranyszínű szobrocskát, amit a panamai határőr nem akart átengedni, mondván, ennyi aranyat nem lehet kivinni az országukból. A tömbrehabilitáció egy régóta tartó csapatmunka eredménye, a gondolata már a Kádár-érában, 1986-ban az akkori tanácselnök fejében felmerült. Akkoriban 30 ezer tanácsi lakás volt Ferencvárosban, abból közel 10 ezer komfort nélküli, vagyis a folyosó végén volt a wc. 1992-ban indul be a városrehabilitáció, a minta a lyoni hátrányos helyzetű emberek szlömösödő negyedének felújítása volt, részben közpénzből, magánpénzből és banki kölcsönből. Nominálisan 1992 óta 1 milliárd euró jelent meg a városrészben, ennek kétharmada magántőke, a fennmaradó egyharmad jelentős része kerületi pénz. Ez ma is a legfontosabb feladat, még mindig 65 ház és majdnem ezer lakás komfort nélküli. A főváros is beszállt a támogatásba már az uniós csatlakozás előtt, csak az utóbbi 10 évben 28 ház felújításához járult hozzá. A héten a Balázs Béla utca 11.  és a Tűzoltó utca 32. A/B-t adtuk át. Ezzel párhuzamosan pályáztunk a József Attila Tervvel, erre 3 milliárdot kaptunk. Ebből 600 milliót társadalmi felzárkózásra költöttünk, például kipótoltuk a lakhatási költséget azoknak, akik komfort nélküli lakásból összekomfortosba költöztek. Drogprevenciós irodát építettünk, családvédelmi tanácsadási programot indítottunk.

- És megújult József Attila szülőháza a Gát utcában.

- Igen, az emlékhely kialakítását a Miniszterelnökség támogatta és elnyertük vele az Év Kiállítása 2015 címet. Ez is része a komplex városrehabilitációnak. A városrehabilitáció kulturális része József Attila emlékének ápolása, identitásteremtő szerepe kiemelten fontos. A ferencvárosi címer alá 2010-ben került be a kerület jelmondata, ami összegzi a városrész múltját, jelenét és jövőjét. Az első koncepció az volt: Ferencváros az első! De mivel a Fradi akkoriban nem az első helyen állt a bajnokságban, ez nem volt jó ötlet. Ma persze más a helyzet, a fiúk a labdarúgó bajnokságot és a magyar kupát is, a lányok szintén bajnokságot és magyar kupát is elhozták, és akkor még csak a fociról beszélünk. A városrész fejlődése három lábon áll: az egyik a városépítés és városfejlesztés (örökségvédelem, zöld felületek növelése), a másik a Fradi, a harmadik a kultúra. Hét egyetemnek van itt valamilyen fakultása, van 17 iskolánk, Nemzeti Színház, Müpa, Iparművészeti Múzeum, Csarnok, Bálna, BMC, PInceszínház, Helytörténeti Gyűjtemény. Erről szól a jelmondatunk: Otthon, város, Ferencváros! Ez kicsit a gut, besser, Gösser fokozásra hasonlít, a városrész, ahol jó élni, dolgozni, tanulni és múlatni az időt, azaz az otthonunk.

- József Attila iránt személyes a rajongás?

- Abszolút, szeretem József Attila verseit. A költő az első 14 évét Ferencvárosban töltötte el, nyaranta pedig Szabadszálláson nyaralt. Anyai ágon mi is szabadszállásiak vagyunk, többszörös a kötődés. Ismeri a gyermek József Attila és a fehér ló áldozat történetét?

- Nincs szerencsém.

- A sokszor éhező Jolán és a négyéves Attila – ahogyan ezt több költemény is feldolgozza – rendszeresen jártak a ferencvárosi pályaudvar környékére tüzelőt gyűjteni. Egyik nap paprikás krumplit készített a mama, a gyerekek pedig nem találtak tüzifát, ezért leballagtak a pincébe, felhozták Attila fehérre mázolt hintalovát, felaprították és abból lett a tűzalávaló. A kiállításon éppen emiatt látható egy korabeli fehér hintaló.

- Meddig élt József Attila a Gát utca 3-ban?

- Még csecsemőkorában átköltöztek a 8-as számba, majd a 10-be. Utóbbi két épület most is úgy néz ki, mint 100 évvel ezelőtt. Tanulságos összevetni a felújított szülőházzal, amelynek egyébként a belső kertjében a múzeumok éjszakáján ültettünk egy körtefát. Ennek története van: kérdeztem a József Attila-múzeum igazgatónőjét, mi volt a költő kedvenc fája? Ő a Szólt az ember című költeményt idézte: “Volt az ember. Járt, megállt, szétnézett, Aztán azt mondta: Körtefa vagyok. S gyökere lett a föld, dereka a magasság.” Ez adta az ötletet a választáshoz.

- Mennyire szoros a kapcsolat a testvérvárosokkal?

- Még az elődöm, Gegesy polgármester úr alakította ki a jó testvérvárosi kapcsolatokat a felvidéki Királyhelmeccel, a kárpátaljai Beregszásszal, az erdélyi Sepsiszentgyörggyel és a délvidéki Magyarkanizsával. Élő a kapcsolat, most is éppen Beregszászra indulok.

- Hány állampolgári eskü volt a kerületben?

- Majdnem kétezerrel vettük ki a részünket. Velük együtt ültettük az Összetartozás Fáját a Bakáts térre, nem véletlenül egy akácfát.

- Ön a nemzeti összetartozás napján úgy fogalmazott, hogy Trianon az a jelenség, amivel a magyarság máig nem tud mit kezdeni.

- Igen, így látom. Nyilván nem realitás átrajzolni bármilyen határt, és a magam részéről a Nagy-Magyarországos matricákat sem tartom feltétlenül szerencsésnek, de az természetellenes és megemészhetetlen, hogy nem Magyarország része a sok szép táj, ahol egy tömbben ennyi magyar él. Számukra az autonómia a minimum.

- Ma is Vasas szurkoló?

- Az voltam, de a megválasztásom után nekem is fradistává kellett válnom. A Fradi-életérzés messze túlmutat egy csapaton, egy sportklubbon. A csíksomlyói búcsún megdobban az ember szíve, amikor a Ferencváros tábla alatt vonulva minden irányból azt kiabálják, hogy Hajrá Fradi!

- A Fradi máig része egyfajta nemzeti ellenállási szellemnek?

- Persze. 1951-ben zöld-fehérről piros-fehérré kellett válnia és átkeresztelték Kinizsire. 1956 november elsején, a forradalomban kapja vissza a színét és azt többet nem merték elvenni. Az sem volt dicső történet, amikor kipöckölték a Fradit az NB1-ől. Gyalázatos történet, mert a Fradi nem a teljesítménye miatt esett ki, hanem sportpolitikai megfontolásokból.

- Mi szól az autórádiójában?

- Bartók, Klasszik, Jazzy.

- És otthon mit hallgat?

- Ma már nem sokmindenre jut idő. Kedvelem az Emerson, Lake and Palmert, a Pink Floydot, Pat Methenyt. 1983-ban adták át a Kongresszusi Központot, akkor járt először Metheny a szocialista blokkban. Már csak a padlón tudtunk leülni, megragadó volt az Are you going with me? című szám élőben, ez a kedvencem azóta is. 

További cikkek

bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT