Csizmadia László: Nem lesz Békemenet, de ha kell, levonulunk a határra!

AC News 2016.09.13. Profil

Csizmadia László: Nem lesz Békemenet, de ha kell, levonulunk a határra!

A párizsi és a nizzai események tükrében óriási a felelőssége annak, aki most tömeget szólít az utcára, ezért egyelőre felelős civilként letettünk a Békemenetről – mondta az ACNews-nak Csizmadia László. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke arról is beszélt, hogyan kapcsolódik össze a szimbolikus térben a 2016. októberi kvótareferendum és a 2004. december 5-i népszavazás.

bejegyzeseknél(200x300) Merk IT

- Ön szerint inkább Brüsszel nemzetek – és nemzeti kormányok – feje felett átnyúló beavatkozása ellen, vagy a beáramló integrálhatatlan migránsok ellen szól az október másodikán leadott NEM szavazat?

- Mindkettő ellen. A migránskérdés ma elkülöníthetetlen Európa jelenének és jövőjének a kérdésétől. Én azt hiszem, hogy a kezelhetetlen bevándorlás pillanatnyilag 27 európai ország népének és kormányának a problémája.

 

- Lehetségesnek tartja, hogy egy sikeres magyar referendum példaként szolgálhat más nemzetek számára, esetleg motiválhat más kormányokat hasonló népszavazás kiírására?

- Igen, az alapvetően kvótaellenes visegrádi országok mellett akár Franciaországban vagy Ausztriában is femerülhet egy hasonló népszavazás ötlete, ahogyan az eredményes brit népszavazás után is sokan kedvet kaptak egy kilépési referendumhoz. Az emberek ébredeznek és kezdenek rájönni: már nem sokáig tartható az az állapot, hogy az európai civilek hangja nem ér el Brüsszelig. Vagy éppen elhallatszik odáig, csak süket fülekre talál. A brüsszeli bürökrácia megreformálásának a terve arról is szól, hogy a feje tetejéről a talpára kell állítani az intézményrendszert, mert a népfelség elvén alapuló európai demokráciákban igenis a nép az úr, amelyet, akit nem lehet kihagyni a döntésekből. Jól látható, hogy Brüsszel tart a néptől, a civilektől, ezt bizonyítja az is, hogy micsoda lehetetlen feltételekhez kötötték egy európai polgári kezdeményezés megindítását. Ez nem véletlen. Brüsszelben nem szeretik, nem viselik a felelősséget az utca emberéért. Álláspontom szerint ennek az attitűdnek köszönhető a Brexit is: Brüsszel felelősen tárgyalhatott volna az angolokkal, mielőtt azok sértődötten távoztak. Politikai felelősség kérdésében erős hiátusokkal rendelkezik az Európai Bizottság, ezért a CÖF küldött is egy petíciót az Európai Parlament Petíciós Bizottságának, arra kérve őket: hallgassák meg Juncker bizottsági elnök urat az EP-ben és vizsgálják meg, van-e felelőssége abban, hogy az angolok elhagyták az EU-t. Visszatérve a kérdésre: ha mi magyarok október 2-án a NEM szavazatokkal biztosítani tudjuk, hogy nemzeti felhatalmazás nélkül senkit se lehessen ide betelepíteni, az akár európai lavinát, egyfajta európai ébredést is elindíthat. Kíváncsian figyeljük például, mi lesz a német bevándorlóellenes AfD párt sorsa. És mi lesz a CDU-val? Angela Merkel kancellár tanulhatott volna az elődjétől, Helmut Kohltól, aki az elesettekkel kapcsolatban azt vallotta: “segítsünk, hogy ők is segíteni tudjanak magukon”. Ez a jelen helyzetre vetítve azt jelenti, hogy ott, helyben kell megadni a segítséget, ahol az emberek bajba kerültek, Észak-Afrikában, a Közel Keleten és nem itt Európában, pláne nem az őslakosság rovására.

 

- Vajon Brüsszel, Soros György vagy a liberális kánon miért erőlteti az európai multikulturalizmust? Mi a motivációjuk? Olcsó munkaerőt, az etnikai térképek sikeres átfestőit, vagy leendő baloldali szavazókat látnak a tömegével befogadott migránsokban?

- Mindhárom felmerül. Ebben a pillanatban a kontinensek közötti politikai, gazdasági és katonai versenyben Európa igencsak gyenge. Főleg katonailag. Nem véletlül merül fel egyre gyakrabban és egyre többekben a közös európai haderő létrehozása. Amerika pedig úgy viselkedik, mintha politikai és gazdasági gyarmattá akarná tenni Európát, most éppen pénzzel, pénzhatalommal és nem katonai erővel. Mielőtt Európa is megkapja a maga “demokrácia-exportját”, lépni kell. Amerika szempontjából most úgy tűnik, hogy Európát a legkönnyebb “elfoglalni”, aztán majd innen lehet továbblépni az erős Ázsia meghódítása felé.

 

- Térjünk haza, határaink közé. Ön korábban azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem terveznek Békemenetet indítani a kvótareferendum kapcsán, de ha bármilyen extrém helyzet arra kényszeríti önöket, akár az utcára is hajlandóak kimenni. Milyen esetben lesz mégis Békemenet?

- A párizsi és a nizzai események tükrében óriási a felelőssége annak, aki most tömeget szólít az utcára, ezért egyelőre felelős civilként letettünk a Békemenetről Pedig korábban még az is megfordult a fejünkben, hogy lengyel testvéreinkkel összefogva elindítunk egy Békemenetet Brüsszel felé. Ismerve a jelenlegi osztrák és német viszonyokat, gyaníthatóan gigantikus tömeg csatlakozott volna hozzánk. De elhessegettük a gondolatot, mert egy ilyen markáns tömeggel nem szabad megterhelni Belgiumot. Nem lesz Békemenet, hacsak nem akad egy olyan extrém szituáció, hogy mondjuk migránsok megtámadják a határainkat. Akkor kénytelenek leszünk levonulni és kiállni a minket és Európát védő katonáink, rendőreink mögé. De, reméljük, erre nem lesz szükség!

 

- Ön korábban azt nyilatkozta, hogy a kvótareferendum - sportnyelven - egyfajta visszavágó lehet a 2004. decemberi csúfos népszavazás után. Hogyan kapcsolódik össze a szimbolikus térben 2016. október 2. és 2004. december 5.?

- A határon túli testvéreinkkel összefogva mindannyian a kötelező kvóta ellen szavazunk. Mind a hét elszakított országrészbe elindultak a civil szellemi hovédőink, mindenhol előadásokat tartanak és megpróbálják felvillanyozni az embereket. Nem történhet meg még egyszer, hogy határon túli nemzettestvéreinket és az anyaország lakosait bárki egymás ellen ugrassza! Most együtt, mindenkinek, határon innen és túl el kell mennie szavazni, és a közös siker láttán talán lélekben helyretehetjük 2004. december 5.-ét is.

 

- Úgy tűnik, mintha a Jobbikon kívül az ellenzék nem tudna mit kezdeni a kvótareferendummal. A baloldal például hol otthonmaradásra, hol érvénytelen szavazásra buzdít. Vajon miért?

- A baloldalon viszonylag régóta teljes a káosz, az MSZP és a kis pártok gyakorlatilag még az ellenzék szerepére is alkalmatlanok. Még azt is hozzá merem tenni: sajnos. A civil ember ugyanis akkor érzi jól magát, ha négyévente komoly pártok versengenek a szavazatáért, és több létező alternatíva közül választhatja ki, kinek adja birtokba a hatalmat. A jelenlegi balliberális ellenzék azonban komolytalan és alkalmatlan a versengésre is. Ezekkel nem is foglalkoznék többet! A Jobbik ugyan beállt a kormány mögé, mégis naponta azon aggódik: mi lesz, ha nem sikerül végigvinni egy eredményes népszavazást. Így nem lehet hozzáállni, tessék inkább teljes mellszélességgel arra bíztatni a szimpatizánsaikat, hogy menjenek el és szavazzák le Brüsszelt! Mert a betelepítési kvóta elleni fellépés nem pártérdek, hanem nemzeti érdek, minden jövőjével törődő magyar ember érdeke.

További cikkek

bejegyzeseknél(200x300) Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT