Jogászként doktorált, de tévés lett dr. Klement Zoltánból – „Mindig érdemes több lábon állni”

Dr. Klement Zoltán az elmúlt évek alatt szinte mindenki otthonába beköltözött. A Duna Televízió Kívánságkosár című műsorban 5 évig volt képernyőn, de annak megszűnése után is hallhattuk őt a rádióban. Jelenleg a Heti TV-n valósította meg évekig dédelgetett nagy álmát, a Kívánságszolgálat című produkciót, amely hetente több alkalommal is látható a csatornán. Zoltán azonban jogi diplomát szerzett, de mindig is tudta, hogy a televíziózás lesz az ő terepe.

- 2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg jogi doktorátusát. Miért választotta végül ezt az irányt tanulmányai során?

- A gimnáziumban elég jók voltak a tanulmányi eredményeim, több út is nyitva állt a továbbtanulásra. Például, hogy biztosan a felsőoktatásban folytassam, a pontjaim alapján, felvételi nélkül mehettem volna földrajz-könyvtár szakos tanári képzésre is. De a képzőművészet is közel állt hozzám, még általános iskolában megnyertem a budapesti II. kerületi rajzversenyt, majd utána 5. lettem a fővárosi megmérettetésen, a gimnáziumban pedig speciális rajz- és művészettörténet tagozatra jártam, ami már akkor emelt szintű rajz érettségivel zárult. Sok minden érdekelt már akkor is. A jogi tanulmányokról úgy véltem és gondolom most is, hogy nem ragad ki csak egy képességet, hanem sokszínű, összetett és az „életre nevel”. Szívesen említem meg a jogi egyetemi évekből egyik tanárunk kérdését: „Ha kinézünk az ablakon, mit látunk?”, erre persze a válasz lehetne, hogy fákat, autókat, házakat, embereket. Helyette ebben az esetben a jó válasz: „Jogalanyokat és jogtárgyakat.” Vagyis az élet minden területén találkozhatunk jogi vonatkozásokkal, amikor nagyon hasznosak lehetnek az ezirányú ismeretek. De például egy vonaljegy vásárlásával is szerződést kötünk az adott közlekedési társasággal, hiszen szerződés létrejöhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, erre szerintem nem feltétlenül gondol azonnal mindenki.

- Dolgozott valaha a szakmában vagy tervezi a későbbiekben?

- Korábban, 2007-től 3 évig a Duna Televízió Elnökségén a műsorvezetés mellett jogi szakasszisztens voltam. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy én voltam egyedül jogász az intézményen belül, a TV képviseletét pedig egy külsős ügyvédi iroda látta el. Amit kellett, házon belül intéztem és folyamatosan tartottam a kapcsolatot az ügyvédi irodával. Már tanulmányaim során is kiemelten érdekelt a médiajog, sokat is foglalkoztam vele. Ezeket az ismereteket szeretném bővíteni, naprakésszé tenni, ezért tavaly óta „visszaültem az iskolapadba”, és a médiajogi szakjogász képzés hallgatója vagyok. El tudom képzelni, ha úgy alakul, hogy a jövőben hivatásszerűen médiajogi területen dolgozom.

- A nézők tévésként ismerhették meg a nevét.

- Így van, a tévézés gyermekkori álmom volt, így soha nem volt kérdés, mivel szeretnék foglalkozni, de vitathatatlan, hogy szükséges egy mindig használható szakma is. Otthon minden támogatást megkaptam ehhez, nyugodtan tévézhettem, rádiózhattam már az egyetemi évek alatt is, csak a tanulásnak rendben kellett lenni.

- A legendás bemondónő, Kertész Zsuzsa tanítványa volt. Ma is tartják a kapcsolatot?

- Igen! 23 éve biztos pont az életemben. 1998 óta ismerem, akkor indultam először a Magyar Televízió, Riporter kerestetik című vetélkedőjén. Azóta is elsők között kérem a véleményét, tanácsát, ha az élet egy-egy olyan szakmai vagy bármilyen kérdés elé állít, ahol elengedhetetlen a kellő bölcsesség, lényeglátás és tapasztalat. Akik tanulhattak Kertész Zsuzsától, azok tudhatják igazán, hogy ez a sorstól milyen rendkívüli ajándék számukra.

- A rádiózásba is belekóstolt már, ez most teljesen háttérbe szorult az életében?

- Először a 2000-es évek elején rádióztam, az egykori szentendrei Pilis Rádió hírszerkesztője és bemondója voltam. A lehető legjobb rádiós iskola volt. 2016-tól tavaly év elejéig a Dankó Rádió műsorvezetője is voltam, ahol tapasztalatot szerezhettem nagy múltra visszatekintő rádiós műsorkészítési folyamatokban is, amelyek sokszereplős volta és lassabb megvalósítási ritmusa miatt, egy jól működő kereskedelmi rádiónál már elképzelhetetlenek lennének. Ugyanakkor az utóbbi években készített rádiós műsoraim és a Kívánságszolgálat vendégköre szinte teljesen azonos, így tulajdonképpen érdemi változás mindössze annyi történt velem, hogy ismét tévéstúdióba megyek be a rádió helyett. Most minden energiámmal a Heti TV-nél készülő műsoromra összpontosítok, de nem kizárt a rádiós folytatás sem.

- Jó ideje már, hogy a Heti TV-n tért vissza a nézők nagy örömére a Kívánságkosár megszűnése után. Hogyan érintette a változás?

- A Kívánságkosár megszűnése után eseti jelleggel voltak televíziós munkáim, többnyire különböző tematikus napok alkalmával voltam műsorvezető, de talán kevésbé ismert, hogy abban az időben a Duna és a Duna World csatornák vezető programszerkesztőjeként is dolgoztam, így egy percre sem nem maradtam feladat nélkül. A Kívánságkosár az egykori Duna Televízió emblematikus műsora volt, amely 10 évig futott, ennek második 5 évében lehettem az egyik műsorvezető. Hatalmas megtiszteltetés volt, a nézőktől kapott szeretet pedig a legértékesebb visszajelzés a mai napig. Az utolsó adás 2015. december 31-én került képernyőre. Mint vezető programszerkesztő, elsők között értesültem a műsor megszűntetéséről, de szakmailag értékelhető indokot eddig senki sem tudott megfogalmazni számomra. Hosszú hetekig úgy vezettem a műsort, hogy én már tudtam, nemsokára vége lesz, de ebből akkor a néző még semmit sem sejthetett, sőt a mellettem álló társműsorvezető sem tudott róla. Ha létezik igazán lelket gyötrő állapot, akkor ez az volt. Még a megszűnés előtt és utána is többször egyeztettem a műsor megmaradásáért, majd az újraindulásáért. Akkor sikertelenül, de egy pillanatig sem engedve a terveimből. Ezért óriási sikerként élem meg, hogy sok év tervezése most eredményre vezetett.

Több évig rádiós műsorvezető is voltam, amely tavaly számomra a lehető legkedvezőbb módon ért véget, nem kötött többé versenytilalmi korlátozás, vagyis szabadon igazolhattam bármelyik tévéhez. Ezzel elhárult minden akadály, hogy korábbi egyeztetéseimet folytatva, az egykori Kívánságkosár szellemiségét pontosan követve, természetesen más címen (Kívánságszolgálat Dr. Klement Zoltánnal) újraindulhasson a műsor. Több lehetséges csatorna közül, az országosan is elérhető Heti TV, elsőként adott zöld utat a műsor folytatásához. Ezzel együtt egy rendkívül modern stúdiót, műsoridőt és kiváló munkatársakat! Csak hálás lehetek érte!

- Miben más ez a műsor, mint ami nagy sikerrel a Duna TV-n volt látható éveken át?

- A Kívánságkosár rendkívül jól bejáratott szerkesztési elvekkel, a valós nézői igényekre épülve készült. Az alapok így adottak voltak. A Kívánságszolgálat ugyanezen az úton jár. A főszerep a nézői üzeneteké és dalkéréseké, de érkezik egy-egy vendég is, a zenei, színházi, vagy akár a tágabban értelmezhető kulturális élet bármely terültéről. Amiben más, hogy minden hétfőn, szerdán és pénteken látható 14:15-től, fél-fél órában, majd a heti 3 adást vasárnap másfél órában, 13:15-től megszakítás nélkül megismételjük. Így, akik például munkájuk miatt nem tudják megnézni, vasárnap is megtehetik. Sőt tértől és időtől függetlenül a legnépszerűbb videómegosztó portálon is visszanézhetőek a már lement adások.

- Milyen vendégeket hív meg általában a műsorába?

- Sok éve következetesen ugyanazt képviselem: „aki letett valamit az asztalra, hozzám bejöhet”. Legyen az bármelyik tehetségkutató, vagy a kulturális élet, művészvilág bármely szereplője, ha a nézők számára érdekes lehet, szeretettel látom a Kívánságszolgálatban.

- A koronavírus-járvány miatt mennyire állt meg az élet Önnél is?

- Ebből a szempontból is tökéletes időzítés volt a Heti TV képernyőjén folytatni. A Heti TV rendkívül racionalizált, kizárólag indokoltan szükséges létszámmal működik, rendkívül modern eszközökkel. A stúdióban például robot kamerák vannak, amelyeket egy másik helyiségből, a vezérlőből irányít az egyik munkatársam. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a stúdióban rajtam és a vendégen kívül nem tartózkodik senki. Könnyen megoldható volt és az most is, hogy egy-egy beszélgetőpartner rajtam kívül senkivel se találkozzon, egyenesen bejön a stúdióba, a felvétel után pedig ugyanígy távozik. Még ilyen feltételek mellett is alternatíva, hogy videohívás segítségével készüljön egy-egy interjú, ekkor még be sem kell jönni a stúdióba. Így a munka változatlanul zajlott tovább a járvány időszakban is.

Sokat szoktam utazni. Gyakran élek a diszkont légitársaságok, olyakor váratlanul érkező, és kihagyhatatlan ajánlataival. Legyen az egy jó kávé Rómában, vagy éppen egy tengerparti séta Mallorcán, nem is nagyon kell több indok, hogy induljak. Mindez az elmúlt hónapokban teljesen kimaradt. Nagyon hiányoznak ezek a rövid kirándulások, amelyek rendre óriási energiával töltöttek fel.