Kiszelly Zoltán: Az Iszlám Állam hitelbe is szállít menekülteket

AC News 2016.05.24. Profil

Kiszelly Zoltán: Az Iszlám Állam hitelbe is szállít menekülteket

Kiszelly Zoltán politológus szerint az Iszlám Állam kifejezetten érdekelt abban, hogy szabad „autópályákat” nyisson a menekültek és a migránsok számára Európa felé. A politikai elemző úgy véli, a nyugat-európai politikai elit még ma is inkább a liberális média elvárásainak próbál megfelelni, és nem a többségi szavazói akaratnak.

bejegyzeseknél(200x300) Merk IT

– Ha elfogadjuk azt az adatot, hogy 60 millió migráns kering a világban, és ezeknek csak töredéke jut el Európába, akkor ez a kérdéskör más kontinenseket is érint. Kezdjük Amerikával!

– Az Egyesült Államok eleve egy bevándorlóország, ahol létezik az a mechanizmus, amely kezeli a problémát. Ez az amerikai patriotizmus, ami szorosan összefügg a társadalmi mobilitás lehetőségével, vagyis azzal, hogy a tengerentúlon gyakorlatilag az, aki elfogadja az amerikai értékeket, hamar felkerülhet a középosztályba. Korábban tányérmosogatásból lehetett valaki milliomos, ma már a sufnituningból lehet milliárdokat csinálni. Amerikában nincsenek klasszikus menekültek, a szárazföldi elszigeteltség miatt a kontinens nem érintett a menekültáradatban. Ráadásul az amerikai törvények következetesek, azokat, akiket nem látnak szívesen, visszaküldik a kiindulópontra.

– Ázsiában merre és hogyan mozognak a migránsok? Mi a helyzet Ausztráliával?

– Ázsiában a népesség növekszik, a legnagyobb állam, Kína pedig ma már inkább egyfajta belső migrációt él át, a kínaiak nagy része ugyanis a tengerparti nagyvárosokba vágyik, ezért az állam folyamatosan építi és bővíti a megapoliszokat, hogy ott telepítse le a vidékről érkezőket. Kína egyébként ma is kibocsátó ország, de egyre inkább a művelt középosztály vándorol ki Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba. Ausztráliába a ’70-es és ’80-as években érkeztek az első komolyabb ázsiai migránstömegek, főleg Vietnamból, a tengeren át, ezeket egy darabig befogadták, majd egy pontrendszert alakítottak ki, amelynek alapján ma már szinte csak angolul beszélő, 35 év alatti, hiányszakmában dolgozó, sokgyermekes embereket várnak. A többieket visszafordítják, és Ausztrálián kívüli menekülttáborokban helyezik el, például Pápuán. Irányított, hiánypótló bevándorlás van, illegális migránsok alig érkeznek, a politikai üldözöttség kiskapuját az ausztrál hatóságok gyakorlatilag bezárták.

– Afrikában – amely nem úti cél, hanem inkább kibocsátó kontinens – erős a belső migráció és a háborús övezeteket határoló menekülttábor-rendszer. Hogyan kapcsolódik be a fekete kontinens a nemzetközi migrációs vérkeringésbe?

– Afrika már nem gyarmat, de ma is az ipari hatalmak játéktere. A nagy játékosok proxikat bérelnek, és a proxik háborúznak a természeti erőforrásokért és a hatalomért. Manapság az Iszlám Állam (ISIS) olyan vonzó üzleti modellt honosított meg, amely a korábbi független, vagy az al-Kaidához kötődő afrikai csoportokat, vagy akár a Boko Haram terrorszervezetet maga mellé állította. Az ISIS kifejezetten érdekelt abban, hogy „autópályákat” nyisson Európába, amelyeken zavartalanul áramolhatnak az emberek északnak. Az emberkereskedelemből származó pénz is vonzó, az ISIS-terrorsejtek Nigériából nagyüzemben hozzák az embereket Líbia, közvetetten Európa felé. Az Iszlám Állam Pakisztánban is jelen van, nem véletlen, hogy az egyik tipikus menekültútvonal Pakisztánból Afganisztánon és Iránon át fut Törökország felé. Egy másik „autópálya” az Irak–Szíria–Törökország útvonal, de a nigériai Boko Haram például a szubszaharai útvonalat használja Líbia, majd Olaszország felé. Az ISIS üzleti modellt épített az embercsempészetre, minél több menekültet szállítanak, annál több a pénz. Kvázi piramisjátékot játszik az embercsempész-maffia, például ha valaki összeszed az alexandriai Kis Damaszkusz nevű menekülttáborban tíz fizető utast, az ingyen mehet Európába. Sőt, hitelbe is lehet utazni, vannak, akik megérkezve Európába a segélyeikből vagy a munkabérükből törlesztik az embercsempészektől kölcsönkapott pénzt. Pakisztánból 10 ezer, Szíriából nagyjából 5 ezer euróért lehet Európába jutni.

– Hogyan érinti a migrációs hullám Oroszországot?

– Putyin szigorú a bevándorlás szabályozásában, az országon belüli mozgás is eléggé ellenőrzött. Oroszországban a nagyvárosokon túl alacsony a népsűrűség, a gyéren lakott területekkel összefüggésben a kínaiaktól tartanak a leginkább, akik szépen szivárognak be Szibériába. Az oroszoknál is erőteljesen irányított a bevándorlás.

– Nyugat-Európának tényleg szüksége van a bevándorlókra, ahogyan azt baloldali és liberális körökben sokan hangoztatják?

– A svéd miniszterelnök szerint 17 millió bevándorlóra van szüksége Európának, azonban ezzel valószínűleg a svéd nemzet és az európai őslakosság nem ért egyet. Máig tapasztalható egyfajta kettős kommunikáció a migránskérdéssel kapcsolatban, a politika felső szintjén és a média fősodrában máshogyan látják a bevándorlókat, mint az egyszeri szavazó. Franciaországban is csak most, a merényletek után és a radikális jobboldal felfutásával kezdik sokan megkérdőjelezni az 1968-as értelmiség végtelenül toleráns hozzáállását. A nyugati baloldali pártok manapság is a jövőbeli szavazóikat láthatják a bevándorlókban. Az elmúlt évtizedekben kialakult egy jóléti bürokrácia, az egykori ’68-asok ma már vezető pozícióban vannak, ők működtetik azokat az állami és karitatív szervezeteket, amelyek ellátják a menekülteket. Minél többet, annál több központi forrást igényelnek hozzá. Hogy ez a jóléti ipar fenntarthassa önmagát, kellenek a szegény bevándorlók. Pedig a migráns munkaerőre igazából már nincs szüksége Nyugat-Európának, mert még a mi életünkben kiváltja majd az emberi munkaerőt a robotizáció és a telematika.

– Mondhatjuk, hogy az elmúlt 4-5 évben mintha a nyugati politikusok is egyre bátrabban mernének beszélni a migránsok okozta szociális és etnikai feszültségekről?

– Észak- és Nyugat-Európa megijedt a kritikus tömegtől. Még a befogadó németek is módosították alaptörvényi szinten a menekültekkel kapcsolatos politikájukat, de persze ma is meghurcolja a többségében liberális sajtó azt a CDU-s politikust, aki a nyugati integrációs modell bukásáról mer beszélni. Pedig az átlagos nyugat-európai polgár már a kistelepüléseken is szembesül a bevándorlókkal és a migránsok okozta feszültségekkel. A nép véleményével éles ellentétben áll a médiafősodor, a politika pedig sokszor ennek a médiának akar megfelelni, és nem a szavazók akaratának. 

További cikkek

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT