Rácz András: Ürgenagyhatalom vagyunk!

AC News 2016.07.18. Profil

Rácz András: Ürgenagyhatalom vagyunk!

Ürgenagyhatalom vagyunk, komoly felelősségünk van az európai ürgepopuláció fennmaradásában – mondja Dr. Rácz András. A környezetügyért felelős helyettes államtitkárral bivalymentésről, nemzeti parki termék védjegyről, különleges zamatú sajtokról, denevérbarát templomtornyokról és hazánkon át nyugatra csempészett papagájokról is beszélgettünk.

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT

- Önök felügyelik a nemzeti parkok munkáját. Milyen szerepet, funkciót töltenek be a nemzeti park igazgatóságok a hazai természetvédelemben?

- Magyarország teljes területének 9 százaléka védett terület, 21 százaléka pedig Natura2000 terület, s bár ezek átfedik egymást, mégis elmondható, hogy természetközeli állapotban maradt meg hazánk területének harmada. Ez egy jelentős érték, hatalmas nemzeti kincs. Ennek a fenntartására, megtartására, kezelésére szervezte meg az állami természetvédelem a 10 nemzeti park igazgatóságot. Európai viszonylatban is kiemelkedő állami szervezetről van szó, közel 2 ezer munkatárssal, 300 ezer hektárnyi állami terület vagyonkezelésével. Nemzeti parkjaink 14 ezer őshonos magyar háziállatot tartanak, melyeket a génmegőrzési szempontokon túl elsősorban legeltetésre, a területek karbantartására használnak. Az egyik legnagyobb magyarországi génmegőrző potenciál tehát a nemzeti park igazgatóságok kezében van, számarányait tekintve elsősorban a szürkemarhára és bivalyra kell gondolni. A mocsaras-vizes élőhelyeket karban tartó bivaly megőrzése, tulajdonképpen a magyarországi bivalyállomány megmentése is a nemzeti parkoknak köszönhető: a ’90-es évek közepén az éppen tönkremenő kápolnapusztai állami gazdaság majdnem vágóhídra küldte az utolsó Festetics-genetikájú bivalyokat. Már felpakolták az állatokat az IFA-teherautókra, amikor a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az egész gulyát megvásárolta, és ebből az állományból lett aztán visszatenyésztve a magyar genetikájú fajta. A nemzeti parkok őrzik több más ősmagyar faj genetikáját is, például a Hortobágyi Nemzeti Park őstulkot tart, a bükki nemzeti park igazgatóság pedig kárpáti borzderest. Emellett a hazai ökoturizmusnak is mi vagyunk a legnagyobb letéteményesei, nagyjából 600 ökoturisztikai létesítményt tartunk számon Magyarországon, ennek a felét a nemzeti park igazgatóságok működtetik, mint például a Pannon Csillagdát Bakonybélben, vagy a ma már interaktívvá váló Mohácsi Történelmi Emlékhelyet. Utóbbit 1976-ig a helyi termelőszövetkezet szántóként hasznosította, amíg az akkori Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nem nyilvánította a területet. Ezután átkerült a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe, néhány éve pedig hatalmas változáson ment át az emlékhely, látványos látogatóközpont nyílt interaktív kiállítással, a Szent Koronát mintázó üvegkupolás kilátóval.

- Mi a helyzet a nemzeti parkok területén élő gazdálkodókkal és őstermelőkkel?

- A nemzeti park igazgatóságok mintegy kétezer helyben gazdálkodó bérlővel állnak kapcsolatban. Rá vagyunk utalva a gazdák segítségére, a velük való jó viszonyra. A természetközeli állapot eléréséhez szükség van az extenzív állattartásra, a legeltetésre, a helyben élő gazdatársadalom munkájára. Ezek az emberek védett területen dolgoznak, ezért munkavégzésük közben számtalan korlátozással szembesülnek. Hogy ne csak korlátként éljék meg a természetvédelmet, megalkottuk számukra a “nemzeti parki termék” védjegyet. Oltalomban részesítjük őket, segítjük a termékeik piacra jutását a helyi lehetőségek jobb kihasználását, a helybenmaradást. Nem nagy volumenre kell gondolni, a háztájikban, kis gazdaságokban előállított termékek mennyisége mindig véges, nem lehet belőle egy piacot vagy egy bevásárlóközpontot folyamatosan ellátni. A cél az, hogy ha valaki egy réz üstben otthon rendszeresen szilvalekvárt főz, úgy, ahogyan azt 150 éve is tették a falujában, az autentikusan készülő csemegét a helyi piaci ár fölött adhassa el. A védjegy feltétele helyi alapanyag és helyi munkaerő felhasználása.

- Volt már visszaélés a védjegy adta lehetőséggel?

- Néhány. Nehéz olyat mondani, amiből konkrét emberek nem ismernek magukra. Nemrég például valaki kifogásolta, hogy nem kapta meg a védjegyet. Utánajártunk, és kiderült, hogy nincs akkora földterülete, amelyből annyi alapanyagot ki tudott volna hozni, amennyi az adott mennyiségben előállított termékhez kell. Hamar kiderült az is, hogy Kínából behozott alapanyaggal keverte be a sajátját, így végül nem kapta meg a védjegyet. Ma már összesen 650 védjegyes termék van, és 175 védjegyes termelő. Ez a szám folyamatosan bővül, ahogy a termékek palettája is szélesedik. A szalámiktól és kolbászoktól indultunk el, nagyon hamar népszerűvé vált a szürkemarha-, bivaly-, magyartarka-szalámi. A szürkemarha-szalámin van egy kód, és egy telefonszám. Ha elküldjük a kódot a számra, SMS-ben megkapjuk a marha adatait, hol tartották, mikor vágták le, mennyi idős volt, vagyis egyedileg beazonosítható az a szerencsétlenül járt állat, aki éppen abban a szalámiban végezte. Ma már a kolbászok mellett védjegyet kapott számtalan kézművestermék, ajándéktárgy, ruházat, és az azokat előállító mester, például egy hetedik generációs csikós kalapkészítő, kerámikus, juhászbicska-készítő. Vannak védjegyes mézek, lekvárok, sajtok. Azok a marhák, akik egész életükben védett területen legelnek különféle gyógynövényeket, egészen különleges ízű és zamatú tejet adnak. Ez a zamat koncentrálódik a sajtban is. A védjegyet szolgáltatásokra, például szálláshelyeket üzemeltető vállalkozásokra is kiterjesztettük.

- Nemrég átvehették az Európa Tanács Táj-díját, ezt milyen kritériumok alapján lehet elnyerni?

- Összetett a kérdés, a helyi összefogást, a helyi közösség szervező erejét díjazta az Európa Tanács. Korábban a közép-európai térségnek kevés esélye volt arra, hogy európai viszonylatban efféle elismerést nyerjen. Dicsőség nekünk és a szlovéneknek is, hiszen hazai és szlovéniai magyar falvak összefogásával sikerült ezt a pályaművet beadni, komoly térségi, helyi szervezés van mögötte. Mesés Hetés levette a lábáról az Európa Tanácsot.

- Fut a Vadonleső program?

- A Vadonleső egy online felület, ahol a természetjárók, természetbarátok saját észleléseiket jegyzik le és adatot töltenek fel egy-egy fajról, élőlényről. Az észlelések megjelennek egy térképen, ezzel segítve az állami adatgyűjtést. A Vadonleső idén harmadik alkalommal hirdette meg „Az Év Emlőse” programot, melynek során az adott év kisemlősére fókuszálunk, elsőként a keleti sün védelmére hívtuk fel a figyelmet. Tavaly az ürge volt az év emlőse. Petőfi fürge ürgéje – felkértünk kortárs költőket, hogy Petőfi Arany Lacihoz írott verse után ismét erősítsék meg az ürge szerepét a magyar irodalomban. 150 év szünet után 11 új ürgevers született. Az ürge egyébként Európában veszélyeztetett faj, egyre fogy a populáció, szerencsére azonban a magyar állomány kiemelkedő nagyságú és stabil. Mondhatni ürgenagyhatalom vagyunk, komoly felelősségünk van az európai ürgeállomány megmaradását illetően. A Vadonleső program idén a denevérek irányába fordult.

- Olvastam az idei Vadonleső program célkitűzései között a “denevérbarát épületek” kifejezést. Mi az a denevérbarát épület?

- Olyan, ahol nem zavarják az állatokat. A magyarországi egyházakkal megállapodást szeretnénk kötni, hogy a templomok a jövőben is denevérbarát helyek maradhassanak, hogy biztosítva legyen az állatok zavartalan ki-bejárása a tornyokban és a padlástereken, az épület megvilágítása pedig úgy legyen beállítva, hogy a denevérek éjszakai közlekedését ne akadályozzák.

- Korábban kiemelt állatcsempészeti tranzitország voltunk, számos egzotikus állat került dél felől hazánkon keresztül Nyugat-Európába. Ma is létezik a jelenség?

- Létezik, de csökkenő tendenciát mutat. A déli határzár nem csak a migránsútvonalakat zárta le, hanem azokat az állatcsempész-útvonalakat is, amelyek Görögországon és Macedónián keresztül tartottak Európa felé. A csempészektől elkobzott, lefoglalt állatokat mentőközpontokban helyezzük el, ebben hazai állatkertek vannak a segítségünkre, mint például a Szegedi Vadaspark, vagy a budapesti állatkert. Jelenleg Szegeden 100 papagáj vár arra, hogy származási helyére kerüljön vissza. Ilyenkor felvesszük a kapcsolatot az eredeti élőhely szerinti hatóságokkal az állatok mielőbbi biztonságos hazajuttatása érdekében. Az illegális állatkereskedelem ma is óriási üzlet, a görög teknősöket például Macedóniában fél euróért összefogdossák és nyugaton komoly, több százszoros haszon mellett értékesítik. 

További cikkek

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) Merk IT