Rétvári Bence: Hagyják abba a hisztériakeltést!

AC News 2017.04.18. Profil

Rétvári Bence: Hagyják abba a hisztériakeltést!

Rétvári Bence szerint ha hatályba lép a külföldi székhelyű egyetemeket érintő szabályozás, és kiderül, hogy nincs vége a világnak, a kedélyek le fognak csillapodni. Az EMMI államtitkára addig is számít a megszokott manipulatív hisztériakeltésre, külföldről érkező nyomásgyakorlásra. Az államtitkárral Soros György filozófiájáról, a nemzet és a nemzetiség közötti különbségről és a megújuló zánkai Erzsébet-táborról is beszélgettünk.

Spaverin bejegyzeseknél(200x300)

- A CEU ügyében az ellenzéki sajtó a “demokrácia utolsó bástyájának lerombolását” emlegeti, az EMMI-hez beadványok és leiratok tucatjai érkeznek, tüntetés-sorozatot szerveznek az egyetem mellett. Számítottak rá, hogy ilyen hangsúlyt kap majd a CEU működésének szabályozása?

- Nem a CEU működését szabályoztuk, hanem az összes külföldi egyetemét Magyarországon. Félrevezető dolog csak a CEU-ról beszélni, miközben minden hazánkban működő külföldi, amerikai és ázsiai egyetem új működési keretet kapott. Úgy látom, minden más érintett felsőoktatási intézmény elfogadta ezt, és megpróbálja tartani magát a törvényekhez, a CEU az egyetlen, amely nem betartani akarja a jogszabályokat, hanem megváltoztatni. Ezért Washingtontól Berlinig mindenkit fellármáznak, hogy szólaljanak fel az érdekükben. Eközben a legkevesebb szó a szabályozás lényegi újdonságának számító négy paragrafusról esik, és noha többször kértem ellenzéki politikusokat, hogy mutassanak rá arra a mondatra, ami bármilyen szinten is korlátozza az egyetemi autonómiát, a tudomány, vagy az akadémiai élet szabadságát, senki sem tudott ilyet felmutatni. Ilyenkor azt szokták mondani, hogy nem a törvény betűjével, hanem a szellemével van baj.

- És persze vége a demokráciának....

- Ezt 2010 óta félévente halljuk különböző törvényjavaslatok kapcsán, de Magyarországon a demokrácia működik, a szabadságjogok érvényesülnek, a véleménnyilvánítástól a gyülekezésig, a sajtószabadságtól a szólásszabadságig, és a tudományos élet szabadságáig. Utóbbit a jelenlegi javaslat sem szeretné csorbítani, a kormány csupán egy jogi kiskaput zárt be. Csak olyan külföldi egyetem működhet Magyarországon, amelynek van az anyaországban is campusa. Vagyis a CEU-nak kellene nyitni egy kart Amerikában is. A CEU mögött Soros György áll, aki egymagában valutákat tud bedönteni, cégeket tud szétszedni és a semmiből összerakni és olyan magas szintű manipulátora a pénzügyi világnak, hogy kisujjból ki tudja rázni ezeket a módosításokat.

- Érdekes, hogy az elmúlt napokban több közép-európai város is “bejelentkezet” a CEU-ért, azonban az egyetem vezetése kikötötte, hogy ragaszkodik a budapesti székhelyhez. Ezek szerint mégiscsak megegyezés lesz a vége?

- Remélem igen. Az elmúlt években a CEU hozzászokott ahhoz, hogy ha arra kér egy kormányt, ugyan írjon már át egy jogszabályt, akkor ezt az érintett kormány szolgai módon megteszi. Kiszivárgott az elmúlt napokban egy 2004-es levél, amit Soros György írt az akkori liberális oktatási miniszternek. A levélben a milliárdos megköszöni, hogy kedveztek a Közép Európai Egyetemnek, és szó szerint ezt írja a miniszternek, “tudom, hogy ez a te segítséged nélkül nem történt volna meg”. Az akkori kormányzat a CEU-val kapcsolatban betűre pontosan azokat a módosításokat fogadta el, amit Soros kért tőlük. Ezért lehet Soros számára meglepő, hogy a jövőben a CEU-ra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az összes többi külföldi egyetemre. Senkinek nincs előjoga, senki nem emelheti magát a törvények fölé! A CEU nem a jogait, hanem az előjogait félti! A kormány természetesen a békesség pártján áll, semmilyen lehetetlen feltételt nem fogalmaztunk meg, nyitottak vagyunk a tárgyalásra. A CEU-tól addig is azt szeretnénk kérni, hogy ezt a félinformációkra és riogatásra épülő folyamatos hisztériakeltést hagyja abba.

- Ha jól értem, Ön szerint a CEU környékéről valaki megtéveszteni igyekszik a nyugati közvéleményt és az erre fogékony politikusokat, újságírókat. Cinikusan értetlenkednék, hiszen a megtévesztés olyan távol áll Soros György filozófiájától...

- Soros György filozófiája jól ismert: nemrég egy, az amerikai CBS tévétársaságnak adott interjúban elmondta, hogy azért mozgatja a tőkéjét offshore hátterű cégeken keresztül, mert azokra nem vonatkoznak az amerikai pénzügyi törvények. Ezt a szemléletet láthatjuk akkor is, amikor a CEU kapcsán azt kérik, hogy a magyar szabályok ne vonatkozzanak rájuk. Noha Trócsányi miniszter úr és Palkovics államtitkár úr is fogadta a CEU rektorát, ő mégis kiszaladt külföldre, hogy partnereket keressen a Magyarország elleni fellépéshez, a nyomásgyakorláshoz. Ez látható gyakorlat volt a múltban is. A CEU-t nem először érni valamilyen ferdítésen: nemrégiben bejelentették, hogy megkapták az Oktatási Hivatal friss állásfoglalását, amely semmilyen szabálytalanságot nem talált a működésükben, majd napokon belül kiderült, hogy az állásfoglalás nem friss, hanem régi és nem a törvényes működésről, hanem egy másik részkérdésről szól. Vélelmezhető, hogy a mostani, kormányellenes kampányával hasonló módon téveszti meg a CEU saját hallgatóit, tanárait és a külföldi közvéleményt – beleértve Nobel-díjas tudósokat is.

- A baloldali ellenzéki pártok is szépen rácsatlakoztak a felfokozott hangulatra.

- Az ellenzék soha nem aktivizálta magát ennyire, mint pont most, a CEU ügyében. Az orvosi béremelések, az iskolák helyzete, a szociális szféra változásai kapcsán nem hallottuk a hangjukat, ami jól mutatja, hogy kinek is akarnak megfelelni: a választóknak, vagy Soros Györgynek.

- Az Európai Parlament következő ülésén napirenden lesz a CEU ügye, számítanak bármilyen brüsszeli megrovásra?

- Ha lehetek egy kicsit ironikus: rendkívül diszkriminatívnak tartanám, ha az Európai Parlament foglalkozna a CEU-val, de a Webster University-vel nem, a Boston University-vel nem, Heilongjiang Egyetemmel nem, pedig Magyarországon rájuk is ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak. A törvény hatálya alá tartozó egyetemek közül miért csak egyetlen egyel foglalkoznak? Ebből is látszik, hogy egy adminisztratív ügyből valakik tudatosan politikai ügyet csináltak. Pedig szerintünk nem ésszerűtlen elvárás, hogy egy egyetem valós működést folytasson a bejegyzett székhelyén és ott ne csak egy postafiók legyen, hanem tanárok, diákok, campusok.

- Az ehhez hasonló műbalhék – mint amilyen a médiatörvény, vagy az új Alaptörvény körüli hangulatkeltés volt - korábban általában fél év alatt ültek el...

- Most sem számítunk másra. Ha működni kezd az új szabályozás, és kiderül, hogy nincs vége a világnak, a kedélyek le fognak csillapodni. Egyébként Európa több országában is éppen most változnak a felsőoktatási szabályok, Hollandiában júniusban lép életbe a külföldi egyetemek működésének ellenőrzéséről szóló jogszabály, de Angliában is csupán két külföldi egyetemnek van meg az a megfelelő angol partnerkapcsolata, ami alapján egyszerre angol és külföldi diplomát is kiadhat.

- A nemrég indult nemzeti konzultációban ismét visszaköszönnek a bevándorlókkal kapcsolatos kérdések, pedig a magyarok migrációval és betelepítéssel kapcsolatos véleményéről a korábbi konzultáció során és a tavalyi népszavazás után szerintem világos képet kaptunk. Miért került elő ismét ez a kérdés?

- Mert Brüsszel most sem tud mit kezdeni azzal, hogy a visegrádi országoknak eltérő véleménye van a bevándorlásról. Ahhoz már túl jelentős szereplő a V4 csoport, hogy simán lesöpörjék a véleményét, ezért időről-időről megpróbálják ránk kényszeríteni az akaratukat, mi pedig időről-időről ezt visszautasítjuk. A tagállami hatáskörökből nem engedünk! És nem csak a bevándorlás kapcsán gondoljuk így. Régi vita ez és messzire vezet, de mindenkinek el kell döntenie, hogy olyan Európában szeretne élni, amelyben egymás mellett él a magyar nemzet, a lengyel nemzet, a német nemzet és a francia nemzet, vagy olyanba, amelyben van az európai nép, amelynek vannak nemzetiségi csoportjai, lengyel nemzetiség, magyar nemzetiség és így tovább.

- Maradva a “magyar nemzetiségnél” – sokan, az ellendrukkerek közül azt modják, hogy a kormány túltolja a propagandát és nem létező sikereket kommunikál. Van azonban egy terület, az Erzsébet táborok világa, amelyről alig hallani, pedig évről-évre gyerekek tízezrei nyaralnak és üdülnek jelképes összegekért a Balatonnál, sok olyan – például – szabolcsi roma gyerek, akik valószínűleg ezt más körülmények között nem engedhetnék meg maguknak, ezért gyaníthatóan életül élményét szerzik meg nekik az Erzsébet-táborok. Amenyire fontos lehet egy hátrányos helyzetű gyereknek ez az élmény, annyira nincs “túlkommunikálva”.

- Annakidején azért indítottuk el az Erzsébet-programot, hogy egy formabontó szociális üdültetési programunk legyen. Korábban az étekezési utalványokon szerzett hasznot három francia cég kivitte az országból, a kormány pedig úgy gondolta, hogy ha az állami bocsátaná ki ezeket az étkezési jegyeket, akkor annak a hasznát rászoruló magyar gyerekek üdültetésére lehet fordítani.

- Volt is ebből kiabálás Brüsszelben, ahová a franciák panasszal fordultak.

- Igen, sőt az Európai Bíróság is a franciák javára is döntött. Brüsszel igyekszik elvonni az étkezési jegyek hazai hasznát és ezzel folyamatosan csökkenti a magyar gyerekek üdültetésének a forrását. Persze mi ettől függetlenül folytatjuk a programot! Összesen 400 ezer gyermeknek tudtuk biztosítani  a táboroztatását, mondhatni, jelképes összeg fejében. Ezek nagyrészt olyan gyerekek, akik a nyár folyamán a saját településük határait sem hagyták volna el, de a szociális üdültetésnek hála eljutnak a Balatonhoz, tudnak üdülni, hajóra szállni, kirándulni a környéken, kulturális, hagyományőrző, vagy akár sportprogramokon részt venni, találkozni sportolókkal, művészekkel.

- És hamarosan duplaennyi gyereknek lesz lehetősége a nyári táborozásban.

- A kormány 26 milliárdos fejlesztési programot indított, ennek következtében kétszerannyi diáknak lesz majd lehetősége üdülni az Erzsébet-táborokban. Megújul a zánkai és a fonyódligeti tábor, új szállásépületek épülnek, XXI. századivá válik a környezet, Zánkán megújul a sportcsarnok, a kikötő és létesül egy viziélménypark is. Bízunk benne, hogy évről-évre egyre több gyerek tud élményekkel gazdagon hazatérni az Erzsébet-táborokból.

 

 

További cikkek

Spaverin bejegyzeseknél(200x300)
b3 bejegyzeseknél(200x300)
demeter bejegyzeseknel(200x300)
php bejegyzeseknel(200x300)