Regős Judit: Most egy társadalmi kísérlet zajlik

Pataki József 2020.03.19. Profil

Regős Judit: Most egy társadalmi kísérlet zajlik

Regős Judit eredetileg rendező szeretett volna lenni, az élet mégis úgy hozta, hogy végül szociológiai tanulmányokba kezdett bele. Jobban nem is tehette volna, hiszen ennek köszönhetően később egy olyan egyedülálló kezdeményezést hozhatott létre, mely ma már több száz szülő és gyermek életét élhetőbbé tudta tenni. A Szülők Háza igazgatója most az idáig vezető útról és a jelenlegi helyzetről mesélt az AcNewsnak.

bejegyzeseknél(200x300) Merk IT

– Miért pont ezt a pályát választotta?

– Így visszatekintve, úgy gondolom ez egy elrendeltetés volt. Ide vezetett minden szál. Kiskoromtól kezdve erős szociális érzékenységem volt. Általános iskolás koromban, állami gondozott gyerekekkel jártam egy osztályba, már ott is, amikor nem volt ecsetje egy gyereknek akkor a hajamból csináltam nekik. Ennek anyu nem nagyon örült, így kaptam meg az első gombafrizurámat (nevet), és még számos ilyen történet volt. Eleve színész akartam lenni, de ahhoz nem volt sem elég tehetségem sem kitartásom. Aztán rendező akartam lenni és végül így kerültem a pályára. Akkor még csak diplomásként lehetett jelentkezni a Színművésztire. Ezért kerestem olyan egyetemet, ami alapjában véve tetszik. Így mentem szociológiára, ahol szociálpolitika és szociális munka szakra jártam. Mire elvégeztem, már nem akartam színésznő lenni, úgy éreztem megtaláltam a helyem. Így kerültem a női klinikára ahol családokkal foglalkoztam, nőkkel, akik elvesztették az újszülöttüket, koraszülöttekkel, drogos kismamákkal, hajléktalanokkal, fogyatékkal született gyerekek anyukájával. Olyan kiképzést kaptam, ami megváltoztatta a hozzáállásomat a dolgokhoz.

– Négy gyermek mellett hogy van energiája más családokra is odafigyelni, segíteni nekik?

– A Szülők Házát azért kezdtem el, mert mikor megszülettek a gyermekeim, a klinikára már nem tudtam visszamenni. Ugyan továbbra is dolgozni akartam, de nem volt lehetőségem arra, hogy valakire rábízzam a kicsiket. Ekkor találtam ki azt a helyet ahol foglalkozások vannak a gyerekeknek, miközben én a szülőkkel tudok beszélni. Nem sokkal később csatlakoztak hozzám a szakmabéli barátnőim, és kisvártatva ez lett a második otthonunk. A nagylányom már 18 éves lesz, és aktívan részt vesz minden programban, a fiam médiaszakra jár 16 éves, ő segít az alapítványnak filmeket készíteni, a férjem is filmes ő is be van vonva, a középső lányom 13 éves kézműveskedni szeret, a pici lányom meg már most mondta, hogy írjunk egy papírt arról, hogy örökölje a Szülők Házát, igazgató akar lenni.

– Hogy néz ki a szülők házában egy csoportos foglalkozás?

– A Szülők Háza mostanra egy hálózattá nőtte ki magát. 2005-ben indultunk, eleinte közösségi házakban dolgoztunk, zenés, tornás foglalkozásokat tartottunk, családi tanácsadást tartottunk szakemberekkel, aztán később lett egy központunk Gazdagréten. Az Európai Uniónak volt egy kutatása, melyben a legjobb gyakorlatnak a mi szülőtámogató módszertanunkat választották. Ezen kívül a Vodafonenak is volt egy pályázata, amit megnyertem, mint „főállású angyal”. Most már 4 helyszínen 12 egységgel működünk. van olyan programunk ahol tehetősebb családok segítenek rászoruló családoknak, egy fantasztikus közösséget építettünk fel. Többek között a világbank is felfigyelt a programunkra, és ennek köszönhetően jelen vagyunk már a Ghánában, Marokkóban és számos Európai országban. Emellett pedig van egy jótékonysági alapítványunk is, melynek a fő fókusza az állami gondozott gyerekek integrálása. Az alapítványt Kemény Dénes alapította 5 évvel ezelőtt és azóta is sikeresen működik. Több, mint 200 önkéntes család és 300 gyerek vett már részt a programunkban.

–Melyik „munkájára” a legbüszkébb?

– Egy ilyen munkában az a leglátványosabb, amikor el tudunk menni egy gyermekotthonba, megcsinálunk egy karácsonyi angyalprogramot, vagy viszont látjuk a gyerekek szemében a sok-sok szeretetet. Az emögött levő munka és a csapat összetartása, és az egyéni nehézségek kezelése és annak a menedzselése nagyon embert próbáló. De leginkább a négy gyermekemre vagyok büszke.

– A mostani helyzet hogyan befolyásolja a munkáját?

– A Szülők Háza mindig is az adott igényekre válaszolt. Ez egy új igény, és igyekszünk ezt is megoldani. Szuper csapattal dolgozunk együtt, éppen ezért nemsokára el tudjuk indítani az első „digibölcsit”, ami a jelenlegi helyzetben, -és remélem a későbbiekben is- nagy segítséget tud nyújtani a családoknak. A Szülők Háza szellemiséggel valós idejű programokat adunk a családoknak. Például 7-től délután 4-ig lesz torna, kézműves foglalkozás, ének. Sikerült megnyernünk ismert embereket is a programnak. Lesz egy úgynevezett „Napi Papi” rész is,- melynek Gálvölgyi János lesz az arca, - ahol szépkorúak fognak mesélni gyerekeknek. Mindeközben a szülők munkáját is segítjük. Webshopkészítést tanítunk, vagy önéletrajzírást. Ezen kívül elindítottunk egy digitális angyal programot is, ahol állami gondozásban élő gyerekeknek gyűjtünk az e-tanuláshoz szükséges eszközöket.

– Milyen hatásai lehetnek az önkéntes karanténnak a családi életre?

– Az gondolom, most egy társadalmi kísérlet zajlik. Mindenhol másként fognak reagálni. Szakemberként kíváncsi vagyok, hogy mit fog hozni ez a helyzet, nehéz megjósolni, hogy mi lesz. Most kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk azokra a szomszédainkra, ahol jelen lehet a családon belüli erőszak. A karantén erősíteni tudja az indulatokat. Egy közösségi együttműködést kell kialakítanunk, melyben figyelünk a környező emberekre. Segítenünk kell egymást, fel kell osztani a feladatokat, és kerülni kell a konfliktust a fokozott érzelmi helyzetben. Ugyanakkor ez a krízishelyzet egyfajta fejlődést is előre lendíthet, gondolok itt például a digitális oktatásra, vagy a robotikai munkaerőre. nehéz megmondani, hogy fejlődés, vagy visszaesés lesz-e ennek a vége.

További cikkek

bejegyzeseknél(200x300) Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT