Szakáli: A szomszédok egyelőre figyelnek, de nem tiltakoznak

AC News 2016.05.26. Profil

Szakáli: A szomszédok egyelőre figyelnek, de nem tiltakoznak

A román és a szlovák hatóságok kíváncsisággal és érdeklődéssel figyelik a határon túli magyar értékek összegyűjtését és értéktárba rendezését – mondja Szakáli István Loránd. Az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár szerint arra törekszünk, hogy a hungarikumok legyenek a magyar nemzet „igazi nagykövetei” a világban.

bejegyzeseknél(200x300) Merk IT

 

- Négyéves a hungarikum-törvény, amely felállította a nemzeti értékek piramisát. Működik a rendszer?

- Idén februárban készült egy országos méretű, reprezentatív közvélemény-kutatás, a megkérdezettek mintegy 90 százaléka ismerte és meg tudta határozni a hungarikum fogalmát, azonban a rendszer – noha működik –  még nem eléggé ismert. Ha megkérdezzük az embereket arról, mi minősül hungarikumnak, meg fog jelenni a válaszok között a Rubik-kocka, a gulyásleves, a Kodály-módszer és a túrórudi. Miközben hivatalosan ezek egyike sem hungarikum, mert nem született meg az a beadvány, amely ezeket a fogalmakat elindította volna a hungarikummá válás útján. A törvény legfontosabb erénye, hogy egy alulról építkező rendszert biztosít, nem a Hungarikum Bizottság dönti el, hogy mi kerüljön az asztalára. Utóbbi egy 21 fős testület, amelyben a különböző tárcák képviselői mellett olyan szervezetek delegáltjai foglalnak helyet, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, vagy a Magyar Állandó Értekezlet. Mi itt a Földművelésügyi Minisztériumban a Bizottság titkársági feladatait látjuk el. A hungarikumok rendszerét alapvetően egy három osztatú értékpiramisként kell elképzelni, amelynek az alapja a nemzeti érték fogalma. Az minősül nemzeti értéknek, ami bekerül valamelyik települési, megyei vagy ágazati értéktárba. Ezeket egészíti ki a határon túli értéktárakba kerülő értékek köre. A magyarországihoz képest kis késéssel, de határon túl is beindult az értékgyűjtő munka. Az eredeti, 2012-es törvény meglehetősen óvatosan kezelte a határon túli értékeket, az eredeti szabályozás egy azóta már meghaladott koncepción alapult. Tavaly módosult a törvény, a határon túli gyűjtés logikája azonossá vált az anyaországiéval. Korábban egyetlen határon túli értéktár létezett, amelybe az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki értékek egyszerre lettek volna jelen, de nem csak az elszakított nemzetrészek, hanem a nyugati diaszpóra különféle értékei is ide kerültek volna. Ez nem volt vonzó, nem volt jó megoldás.

- Hogy állnak az utódállamok hatóságai, a románok és a szlovákok a határon túli gyűjtőmunkához? Szül bennük ellenérzést?

- A legjobb kifejezés, hogy kíváncsian viszonyulnak hozzá. Nem igazán tudják, nem értik hogy mit csinálunk, hogy mire fut ki ez a gyűjtés. Az utódállamok igyekeznek minél több információt szerezni a tevékenységünkről, de nyíltan nem tiltakoznak ellene. Mondhatni, gyanakvás és óvatosság övezi a munkánkat. Nemrég volt Dublinban egy négynapos magyar kulturális fesztivál, annak a második napján előadást tartottam a hungarikumokról. Legnagyobb meglepetésemre 20-25 magas rangú diplomata is megjelent az előadásomon, a szomszédos országok nagykövetei egy-két kivétellel ott voltak.

- Nem lehet, hogy azért is bizalmatlanok, mert nemigen láttak még efféle gyűjtőmunkát? Van egyáltalán a világban példa hasonló értékfelmutató rendszerre?

- Tudomásom szerint nincs. Ezért is szoktuk mondani, hogy a hungarikum törvény maga is hungarikum. Európában vannak különféle ágazati rendszerek, amelyek például élelmiszeripari termékekre koncentrálnak, Németországban van olyan védjegy, hogy “német minőség”. Spanyolországban pedig a Marca Espana mozgalom tűzte a zászlajára, hogy az emberek fogyasszanak, használjanak minél több spanyol terméket – de ezek nem hasonlítanak a hungarikumok hazai szabályozásához. A hungarikumok rendszerében az a különleges, hogy a lehető legátfogóbban értelmezi az érték fogalmát, és a helyi közösségekre bízza, hogy számura mi számít értéknek, legyen az egy agráripari termék, életmű, tájegység vagy kulturális szokás.

- A legtöbb ember fejében mégis leginkább a tipikus magyar étkekkel kapcsolódik össze a hungarikum fogalma, a debreceni páros kolbásszal, vagy a kalocsai fűszerpaprikával. Talán azért is, mert a legtöbb hír egy időben arról szólt, hogy összefeszülünk a románokkal és a csehekkel a kürtőskalács eredetével kapcsolatban...

- A kürtőskalács körüli vitákkal kapcsolatban sok a félreértés. A cseheknek valóban van egy süteményük, ami hasonlít a kürtőskalácshoz, ezt földrajzi oltalom alá is vették. A kürtőskalácsról leginkább sajnos magyar vitatkozott a magyarral, a románok csak dobtak egy lapát szenet a tűzre. De szerencsésen lezárult a vita, a kürtőskalács hungarikum és zajlik az európai uniós Hagyományos Különleges Termékké nyilvánítása is.

- A kürtőskalács a határon túli, erdélyi értéktárba került?

- Nem, még azelőtt lett hungarikum, hogy a határon túli értéktárak mai rendszere kialakult. A kürtőskalács az eredeti utat futotta be. Törekszünk rá, hogy ne legyen különbség a hazai és a külhoni értéktár-rendszerben,de nyilván határon túl vannak nehezítő tényezők. Magyarországon a helyi és megyei értéktárak létrehozása az önkormányzatok kompetenciájába tartozik. Egy határon túli, nem magyar vezetésű önkormányzat esetében kérdéses, hogyan viszonyul ehhez a magyar nemzeti ügyhöz. Ezért a határon túl civil és egyházi szervezetek is létrehozhatnak értéktárakat, ehhez szükségük van valamelyik MÁÉRT-tagszervezet támogató nyilatkozatára.

- Az értéktárak rendszerébe bekerülő értékek “mozognak” a piramison belül, vagyis egy-egy nemzeti érték előbb-utóbb hungarikummá lesz?

- A nemzeti értékek száma 6 ezer körül van. Hogy egy értékből kiemelkedő érték legyen – ez a piramis közepe – ahhoz valakinek az ügyet fel kell karolni, elkészíteni egy javaslatot dokumentációval, mellékletekkel, kiegészítésekkel és ezt el kell juttatni hozzánk, mint a Hungarikum Bizottság titkárságához. A javaslatokat a 7 darab szakbizottság valamelyike megtárgyalja és vagy támogatja, vagy nem. Ezt követően kerülhet az előterjesztés a Hungarikum Bizottság asztalára, amely eldönti, hogy a javasolt nemzeti érték bekerüljön-e a kiemelkedő nemzeti értékek körébe. Hogy ebből végül hungarikum legyen, ahhoz egy még részletesebb, még összetettebb beadványt kell készíteni, amelyet ismét megvizsgál a Hungarikum Bizottság. Lépcsőzetes, alulról építkező tehát a rendszer.

- Hogyan lehet a hungarikumokat külföldön népszerűsíteni, pestiesen szólva “eladni”?

- Van egy olyan mottónk, hogy legyenek a hungarikumok Magyarország igazi nagykövetei a világban. Az élelmiszereinket egyébként elég könnyű népszerűvé tenni külföldön, a libamájat és a tokaji bort mindenki szereti, Németországtól Mongóliáig. Formálódik egy szoros összefogás a turisztikai szervezetekkel, a Nemzeti Kereskedőházzal, a Külügyminisztériummal, a Balassi Intézettel és különféle követségekkel. Rengeteg megjelenésünk van külföldön, most egyszerre lövünk Malajziától Íroszágig mindenfelé. Talán a közeli jövőben jobban koncentrálunk majd néhány hagyományos partnerre, EU-s tagországokra vagy éppen Oroszországra. Számos keleti ország szintén hagyományosnak mondható szimpátiájával is bírunk. Az sem véletlen, hogy mekkora sikere volt néhány éve a kalocsai mintáknak a nemzetközi divatvilágban. A hungarikumok olyan külgazdasági erőforrások, amelyekből véleményem szerint középtávon rendkívül komoly hasznot húzhat az ország.

 

 

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT