Tari Fruzsina: Egy Sentinel műholdban 83 magyar fejlesztésű alkatrész van

AC News 2016.11.05. Profil

Tari Fruzsina: Egy Sentinel műholdban 83 magyar fejlesztésű alkatrész van

A hazai űripar elismerten világszínvonalú, több szférában is piacvezető a térségben, mégis keveset tudunk róla. A Magyar Űrkutatási Irodát vezető Tari Fruzsina mérnök-űrjogász szerint a magyar űrséta ugyan jelenleg még fikció, de az tény, hogy hazai szakemberek munkája meghatározóan jelen van az európai űrteljesítményekben. Az EU Copernicus programjában részt vevő Sentinel műholdban például 83 magyar alkatrész van.

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT

- Magyarországon nagy múltja van az űrkutatásnak, éppen mostanában, október 31-én volt a 42. évfordulója annak, hogy az első magyar űreszköz kijutott a világűrbe. Ez egy mikrometeorit-detektor volt, egy űrelektronikai eszköz, amely az IK-12 jelű orosz műhold fedélzetén kapott helyet – mondta dr. Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője. A szakember hozzátette: 40 magyar kutatóhely és vállalkozás létezik, ahol tényleges és – nem mellékesen – világszínvonalú munka zajlik. A magyar fejlesztések különleges mivoltát bizonyítja az is, hogy ezidáig minden hazánkban kifejlesztett eszköz tökéletesen működött – szögezte le a szakember, aki alapvégzettsége szerint jogász, majd a Műszaki Egyetemen szerzett ipari termék- és formatervező diplomát, végül Párizsban szerzett világűrjogi és távközlési jogi szakképesítést.

- A magyar űripar abban a szerencsés helyzetben van, hogy munkáit széles spektrum jellemzi. Konkrétan fogalmazva Magyarország minden eszközt képes megtervezni és legyártani, amire csak az űrkutatásban szükség lehet – kivéve a hordozóeszközöket. A műholdas platform gyártásától a hasznos teherig a teljes vertikumra rendelkezünk szakértelemmel, ideértve az elektronikai, hírközlési, távérzékelési, orvostudományi és sugárzásmérő berendezéseket, speciális anyagtudományi fejlesztéseket – mondja Tari Fruzsina.

A Magyar Űrkutatási Iroda 1992 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül. - Elsődleges feladata a hazai űrszektornak a koordinálása, érdekképviselete, a résztvevőknek a beazonosítása. Amikor lehetősége van, hazai programokat ír ki az űrkutatás érdekében és hazai technológiai fejlesztéseket képvisel. A második pillére a tevékenységünknek a nemzetközi szervezetekben való képviselet, képviseljük hazánkat az Európai Unióban az űrkutatás, űripar területén, kétoldalú nemzetközi kapcsolatokat ápolunk és építünk ki, ilyen az orosz-magyar kapcsolat és az Egyesült Államokkal is szeretnénk újra felvenni a kapcsolatot – mondja Tari Fruzsina.

A 2014-ben üstökös felszínén landoló Rosetta űrszondáról sokat olvashattunk annakidején. A programban nem csak a fő koordinátor Európai Űrügynökség (ESA) tagjai vettek részt, hanem az amerikai NASA, valamint Ausztrália is. Magyarországról is legalább négy intézmény kapcsolódott be a munkába. Az egyik, talán a leglátványosabb feladat a Philae leszállóegység megtervezése volt, amely az üstökös felszínén történő landolást irányította. A landolásra 2014. november 12-én kerül sor. A keringőeszköz elektronikai energiaellátásának és a tudományos méréseket végző eszközöknek a tervezésében és megépítésében is részt vettek magyar szakemberek.

Magyarország 2015 tavaszán csatlakozott az Európai Űrügynökséghez (ESA). A tagsággal hazánk olyan programokba is bekapcsolódhatott, amilyeneket az egyes országok egymagukban nem lennének képesek elindítani. - Az Európai Űrügynökségben végzett munka olyan szabványok szerint működik, amely a legmagasabb szintű elvárásoknak is megfelel, ez a hadiiparnál is szigorúbb szabványokat jelent. Ha egy ipari szereplő vagy egy kutatóhely sikeres projektben tud részt venni, az biztos, hogy egy nagyon jó alap az uniós pályázati rendszer kihasználására, vagy más harmadik országokkal való gazdasági együttműködésre – húzta alá a vezető, kiemelve: az űrkutatás sokkal bővebb, sokkal több hétköznapi és tudományos területre van közvetlen hatással, mint azt elsőre gondolnánk.

- Az orvostudomány olyan kutatásokat végezhet az űrben, ahol kizárt a gravitáció hatása és esetleg tisztább módon lehet elemezni egy-egy betegséget, vagy egy reakciót. A csontszövet és izomtónus kutatásában, vagy akár a szív és érrendszer működésében is jelentőséggel bírnak az űrorvostani felfedezések. A pszichológiában is fontos szerepet játszik, hiszen az űr egy olyan környezet, amely az ember pszichéjét maximálisan megterheli. Aztán másik irány lehet például a meteorológia. Ha bekapcsoljuk a TV-t és megnézzük, hogy milyen időjárás lesz, a meteorológiai adatokat is műholdas távérzékelés eredményeként kapjuk. Emellett rengeteg helyen fontos lehet a műholdas technológia, így például említhetném a globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatásokat, a talajszerkezet vagy egyéb mezőgazdasági vizsgálatokat is – mondja a vezető.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 1927-ben jött létre, Magyarország a 22. tagállama. Az európai tagok mellett Kanada is részt vesz a legtöbb programban, igen komoly hozzájárulásokkal. Az ESA közel 2200 alkalmazottal rendelkezik, 5 milliárd eurós éves költségvetéssel bír, ebbe Magyarország kötelező hozzájárulásként 5 millió eurót fizet be. - Az európai ügynökség harmonizálja az elérhető űrtechnológiákat, és beazonosítja azokat, amelyek hiányoznak, ezeknek a pótlására pedig programokat indít el. Annak érdekében, hogy Európa az űrkutatás szempontjából független legyen, saját hordozóeszközök fejlesztésével is foglalkozik, az Ariane és a Vega hordozórakétákra kell itt gondolnunk. A kutatás sem maradhat el, sem az emberes űrrepülések támogatása, ennek megfelelően van egy európai modul a Nemzetközi Űrállomáson, a Colombus-modul, amelyben különféle kísérletek elvégzésére van lehetőség. Mint ügynökség, önálló tevékenysége mellett az ESA más szervezetek megbízásából is fejleszt műhold-családokat. Ilyen nagy megbízó maga az Európai Unió, a Copernicus és a Galileo program keretében.

A Copernicus program a műholdas távérzékelés, téradatok pl. ingatlannyilvántartás rögzítése mellett különféle kutatásokat végez a gyógyászat, az energetika, a mezőgazdasági terménybecslések, az erdőgadálkodás (erdők állapotfelmérése), a tengerszint változásának vizsgálata, és a klímaváltozás-vizsgálat terén. A programban részt vevő Sentinel műholdak tevékenysége átnyúlik a környezetvédelem, a klímavédelem, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az élelmezésügy és a biztonságpolitika (katasztrófahelyzetek megelőzése és kezelése) területére. A Copernikus projekt 2013 óta fut közel 4 milliárd eurós költségvetéssel. A másik nagy európai program, amelyben Magyarország részt vesz a Galileo program, ez gyakorlatilag egy GPS-szerű helymeghatározó műholdcsaládot koordinál, amely elsősorban polgári – tehát deklaráltan nem katonai - célokra lett kifejlesztve. Idén bocsájtják fel a 13. és a 14. műholdat, ezekkel már 24 rendes és 6 tartalékműholdból áll majd a Sentinel-műholdcsalád.

A magyar űripar jelentősen hozzájárul az európai sikerekhez. Legutóbb például a Titel-program keretében sugárzásvédelemben használható eszközöket fejlesztettek magyar szakemberek a nemzetközi űrállomásra. A már említett Rosetta küldetésben is kulcsszerepet játszottak magyar fejlesztők. - A Rosetta-programban mind a keringő- mind a leszállóegység kifejlesztésében összesen 4 magyar kutatóintézet és vállalkozás vett részt, amelyek nagyon komoly berendezéseket szállítottak le egyrészt a kísérletekhez, másrészt az alaprendszerekhez, mint a fedélzeti számítógép, vagy az energiaellátó rendszer. Fontos kiemelni, hogy a Sentinel 2 egységben is van magyar beszállító, tehát a Copernikus programban van kifejezetten magyar érdekeltség. Egy-egy Sentinel műholdban konkrétan 83 db magyar fejlesztésű berendezés, alkatrész van – mondja Tari Fruzsina.

A hazai sikerek ellenére Tari Fruzsina szerint nem valószínű, hogy a közeli jövőben magyar űrhajós jutna ki a Nemzetközi Űrállomásra. - Ez nem kizárólag a mi terveinken múlik, szokás szerint nyílt pályázatot írnak ki azoknak az embereknek, akiket ez kifejezetten érint és érdekel. Hatalmas a verseny, az előző válogatásban is több mint tízezren jelentkeztek, és csak 6 űrhajósjelöltet választottak ki. Ezért az, hogy legközelebb magyar űrhajós megy az űrbe, jelenleg inkább fikció, mintsem reális lehetőség. 

További cikkek

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) Merk IT