Ughy Attila rajong Mozartért és Erdélyért

AC News 2016.04.29. Profil

Ughy Attila rajong Mozartért és Erdélyért

Medgyessy hálapénze óta még inkább értjük, miért került ennyibe a 4-es metró beruházás – mondta az ACNews-nak Ughy Attila. A főváros XVIII. kerületének polgármesterével kerékpárút-fejlesztésről, a lőrinci bolhapiacról, Mozartról és önfeledt erdélyi kirándulásokról is beszélgettünk.

bejegyzeseknél(200x300) Merk IT

 

- Ha már a főpolgármester úr ráirányította a figyelmet a kerékpárosokra, hogy áll a XVIII. kerületi bicikliút-fejlesztés?

- Már épül az a turisztikai kerékpárút-hálózat, amelyik innen a Rákos mentén halad kifelé Isaszeg és Gödöllő irányába. Áthalad rajtunk a Duna Velocity útvonala, ez a nemzetközi kerékpárút a Duna-völgyén megy keresztül Passau felé. A XVIII. kerületnek a kettő közötti biztonságos összeköttetést kellene megépíteni. A szomszédos kerületekkel együtt pályázunk uniós támogatásra a bicikliút-fejlesztéshez, ebben az ellenzéki városvezetők éppúgy partnerek, mint a csepeli Borbély Lénárd és a XVII. kerületi Riz Levente. A kerékpárút-fejlesztés része és szimbóluma egy Csepelről Soroksárra vezető csőhíd, amelyen gyalog nem lehet átkelni. Ezt szükséges lenne gyalogos és kerékpáros híddá alakítani, és onnan kiindulva - felfűzve a XX, XXIII. XVII. XVIII. kerületet - olyan keresztirányú kapcsolatot létrehozni ami hétvégén a turizmust, hétköznap a munkába járást tudja erősíteni. Az útvonal XVIII. kerületi szakaszára létezik kidolgozott terv, és van egy hozzávetőleges költségbecslésünk: műtárgy építése nélkül maga a kerékpárút 125-140 millió forintba kerül. Kérdéses, hol fogjuk majd átvezetni a bicikliutat Nagykőrösi út mentén futó vasúti pályán, illetve az M5-ös alatt vagy fölött. Ha a nyomvonalat elvisszük déli-délnyugati irányba, a most épülő lakberendezési áruház parkolóján keresztül, akkor bevezethetjük a biciklipályát az M5-ös alatti alagútba. Egy másik elképzelés szerint a bevásárlóközpontok mellett haladna a kerékpárút, ebben az esetben viszont szükség van egy  az M5-ös út fölött átívelő gyalogos és kerékpáros hídra. Egy ilyen híd költsége alaphangon legalább félmilliárd forint lenne.

- Ha már a főpolgármesternél kezdtük, hogyan látja a 2014 novemberében létrehozott új fővárosi közgyűlési döntési mechanizmus működését? Bevált?

- A működési kereteket mindig az alakítja ki, mennyi pénz áll rendelkezésre. Nem szeretek visszafelé mutogatni, de az alapvetően szűkítette a kereteket, hogy milyen infrstrukturális hálózatot örököltünk, hogy például a négyes metró milyen állapotban maradt ránk, és a hozzá kapcsolódó egyéb beruházások mekkora forrásokat vontak el a fejlesztési költségvetésből. A fővárosi önkormányzatnak 8,6 milliárd forintjába került az a nemrég átadott csomópont, ami lehetővé teszi, hogy a délnyugati agglomerációból érkező potenciális utasok az Őrmezői lakótelep irányából elérjék a 4-es metró végállomását és kötött pályán folytahassák útjukat a városközpont felé. A múlt városházi örökségéről rendre megfeledkeznek azok, akik konokul szajkózzák, hogy nincs fejlesztés. Nehéz látványosan fejleszteni, amikor ennyire kiüresített főváros maradt 2010-re. Aki azt gondolja, hogy az előző 4 évnek elégnek kellett volna lennie arra, hogy minden megváltozzon, az vagy tökéletesen dilettáns, vagy szándékosan nem akarja meglátni a valóságot. Visszatérve az eredeti kérdésre, van, amit a főváros egyszerűen nem tud finanszírozni, teljesen mindegy milyen a döntéshozatali mechanizmus. Kényszerű helyzetek vannak. Arról szó sincs, hogy az ember rátöri tokostól az ajtót a főpolgármesterre, hogy adjon erre vagy arra pénzt, a jó polgármesternek meg kell találnia a forrást a saját kerületi fejlesztéseihez.

- Nem szeret visszafelé mutogatni, én mégis megkérdezném a véleményét az előző városvezetés legfrissebb botrányáról: az Alstom-ügyről és Medgyessy Péter 180 milliójáról.

- Végre kezdjük érteni, miért került ennyibe az egész 4-es metró-beruházás. Nem csak azért volt ilyen pokoli drága, mert rossz volt a nyomvonalválasztás, nem is csak azért, mert indokolatlanul nagyvonalú állomáskialakítás történt. A 4-es metró a politikai és gazdasági élet baloldalán összeszövetekező erők tipikus állatorvosi lova. Ennek a beruházásnak nem csupán egy-egy eleme hibás, hanem már-már az az érzése az embernek, hogy a döntéshozók a sok alernatíva közül mindig a lehető legrosszabbat választották. Ez a történet is a rendszerváltás környékéig nyúlik vissza: a szocialista világ elmúltával megakadtak a metróépítések, mert nem volt rá pénz. Előkészített tervek azonban már voltak. A szocialista rendszerrel együtt összeomlott a magyar metróépítés piaca is, és a környező országokból hazaérkező mérnököknek itthon gyorsan valamilyen munkát kellett találni. A friss munkaerőhöz azonban új terveket, új koncepciókat nem dolgoztak ki. Gyakorlatilag a ’70-es évek közepének, ’80-as évek elejének forgalmi viszonyaiban gondolkodtak azok, akik ezt a metró-nyomvonalat megtervezték azért, hogy a Belvárosból a Dél-Budán lévő, tömegeket alkalmazó gyárakhoz szállítsa a munkásokat. Akkoriban ennek volt realitása, azonban az említett munkaerő-központok időközben megszűntek. Ma olyan metróra lenne szükség, ami a város, az agglomeráció legszélén kialakított óriásparkolókig viszi az utasokat, és ott mindenki beülhet az autójába, vagy buszra szállhat. A társadalmi megtérülés – amit esetünkben úgy számol ki az EU, hogy a beruházás megkezdésekor megmérik, hogy a két végpont között mennyi idő alatt lehet eljutni felszíni közlekedéssel, majd felmérik az utasforgalmat. Aztán a beruházás végeztével lemérik, milyen gyorsan jut el egy utas metróval A-ból B-be, illetve azt, hogy mennyivel gyorsabb így az út, mint a felszínen, a projekt megkezdése előtt lett volna. Az időnyereséget felszorozzák az aktuális, statisztikai hivatal által közölt átlag órabérrel és az utasszámmal. Harminc év alatt ennek a “forintosított” összegnek meg kell egyeznie az uniós támogatás forintosított összegével. Ma ez az időnyereség a 4-es metró esetében 3 perc. Ez csak akkor térülne meg, ha rengeteg ember utazna rajta. De nem így van, és ha ez nem változik meg, 30 év múlva az, aki majd az illetékes poszton ül, vakargathatja a fejét, hogy miből fogja visszafizetni az uniós támogatás összegét.

- Noha a Fideszt bolhapiac-ellenes pártként könyvelik el, Önöknél állandó, hétközben is nyitva tartó fedett bolhapiac, garázsvásár működik a lőrinci piac mögött.

- A piac nem a mi üzemeltetésünkben van. Még az előző városvezetés kötött egy nem túl előnyös szerződést egy izraeli befektetővel, ő hasznosítja, nyilván kőkemény piaci feltételek között. A piac és a parkoló területén tartott veterán motoros- és autóstalálkozókat, börzéket viszont támogatjuk. Magam is jártam ilyen börzén, bolhapiacon, a múltkor például egy 1870-es évekből való porcelán tányérra alkudtam, de aztán otthagytam.

- Ön nem gyűjt semmit?

- Őszinte, és nem érdek-barátokat. Ez polgármesterként nehezebb.

- Bakelit lemez, CD? Úgy tudom, Ön zenebarát, főleg a komolyzenét és a jazzt szereti.

- Így igaz! Éppen most dörgöltem a Fesztiválzenekar fővárosi támogatásának megemelését követelő szocialista Horváth Csaba orra alá, hogy ugyan mondja már meg, a frakciójukból melyiküknek van fesziválzenekar-bérlete. Senki sem emelte fel a kezét. Mondtam: nekem van, úgyhogy én azt javasolnám először, hogy támogatás gyanánt vegyenek bérletet.

- Mi szól az autórádiójában?

- Klasszik Rádió, Bartók Rádió, spotify. Letöltöm, és jó minőségben hallgatom Mozartot. Érte rajongok a leginkább.

- Úgy tudom, Erdélyért is rajong. Gondolom részben az erdélyi szász felmenők okán.

- Erdélyben két testvérvárosunk is van, Körösfő és Tusnádfürdő, aktívan támogatjuk őket. Körösfőre nem olyan régen egy tűzoltóautót vittünk, de részt veszünk például a körösfői, Koós Károly tervezte kultúrház szellőzőberendezésének felújításában is. Tusnádfürdőt inkább tudással, például mérnöki segítséggel támogatjuk. Tanácsokat kérnek és kapnak: például hogyan kell ügyesen üzemeltetni egy kalandparkot, vagy hogy mi a legújabb trend a fürdőépítésben. Bár Böjte Csaba testvér ottani árvaházát közvetlenül is segítjük anyagilag, magát a várost nem. Erőt és hitet adunk egymásnak, átjárunk egymáshoz, most éppen egy panziót építő befektető megtalálásában segítettünk. A székely Tusnádfürdő első emberét jóval azelőtt megismertem, hogy akár ő, akár én polgármesterek lettünk volna. Mindkettőnket nagyjából egy időben választottak meg, és mi tovább mélyítettük az elődeink által kötött testvérvárosi szövetséget. Felemelő érzés volt, amikor a testvértelepüléseink magyarjai 2011. augusztus 19-én a Rózsa Művelődési Házban letették le az állampolgári esküt.

- A kerület jelen van Erdélyben. Erdély is megjelenik a kerület életében?

- Minden esztendőben hat-hét autóbusznyi gyermek erdélyi kirándulását támogatjuk. A diákokat az egyes iskolák válogatják ki a legjobb tanulóik közül, a program neve: Kiválóságok Tábora. Aki már egyszer volt kint, abba beleoltódik az életérzés, és viszi a többieket is Erdély felé. A gyerekeknek ez igazi kaland. Látnak szekeret, lovat, tehenet, télen pedig valódi havat – Budapesten ma már sajnos ez is ritka.

 

 

További cikkek

bejegyzeseknél(200x300) Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT