Van egy budai, aki 150 halott német katona fölött él

AC News 2016.05.21. Profil

Van egy budai, aki 150 halott német katona fölött él

Egyre terjednek a megélhetési kutatók, sírrablók és kincsvadászok, ezért jogosan szigorították a kulturális örökség védelméről szóló szabályozást – mondja Alkay Zsolt. A harctérkutatóval erdőben talált világháborús bunkerekről, lőállásokról és egy budai villa kertjében fekvő tömegsírról is beszélgettünk. Alkayék második világháborús katonasírokat kutatnak fel és gondoznak a budai hegyekben.

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT

 

- Honnan van az információ, hogy hol érdemes kutatni? Csupán a történelmi ismereteik alapján?

- Igen, könyvekből és még élő szemtanúk beszámolói alapján indulunk el. Ebben a második világháborús veterán honvéd, Pongrácz György bácsi is sokat segít. Van, amikor a jószerencse áll mellénk, az Árpád kilátó közelében például szinte szó szerint belebotlottunk a felszínen heverő emberi csontokba. A Mátrában, a Bükkben, az Alföldön és máshol is vannak felderítetlen hadisírok, de mi elsősorban az 1945-ös kitörés budai útvonalán “dolgozunk”, már csak a távolság miatt is, hiszen fővárosiak vagyunk.

 

- Mi van akkor, ha muzeális kincset találnak, például fegyvert, egyenruhadarabot? Be kell szolgáltatni, gondolom.

- 2014 decemberében szigorodott a szabályozás, azóta magához a fémdetektoros kereséshez is önkormányzati, illetve hatósági engedély kell. Ez indokolt, mert sajnos valóban egyre több a sírrabló, a kincsvadász. Sokan élnek abból, hogy akár világháborús, akár római, vagy akár keltakori kincseket különböző aukciós oldalakon értékesítenek, és egyre több az efféle talált kincseket átvevő szaküzlet is. A decemberi változások előtt elég liberális volt a “beszolgáltatási rendszer”, az 1711 utáni tárgyakat megtarthatta a megtaláló. De ha teszem azt, második világháborús fegyvert talált az ember, azonnal értesítenie kellett a tűzszerészeket, hiszen a laikus harctérkutató nem dönthet egy fegyver veszélyességi fokáról. Az új szabályozás óta egyébként nem találtunk új sírt, a korábban feltártakat próbáljuk rendben tartani.

 

 - A hadisír-felderítés és - gondozás nem állami feladat?

- De, és a megfelelő honvédelmi szervek végeznek is ilyen tevékenységet. Persze ez viszonyítás kérdése, nyilván Ausztriában még alaposabban gondozzák a hadisírokat. Mi nem annyira az állammal, inkább egyes önkormányzatokkal működünk együtt. Például a II. kerületi önkormányzat sokat segített, legutóbb a Föld Napján biztosítottak nekünk szerszámokat, gumikesztyűt és üres konténert és mi kitakarítottuk a nyéki-hegyi és homok-hegyi lőszertározó bunkereket, amelyekben korábban hajléktalanok éltek. Borospalackok, ruhadarabok, régi játékok, konzervesdobozok kerültek elő – megtöltöttünk velük egy konténert.

 

- Mi van akkor, ha beépített területen van a katonasír, mondjuk valakinek a telkén?

- Ez a tulajdonos együttműködési hajlandóságától függ. Tudunk például egy budai házról, ahol korábban egy szobrász lakott, és amelynek a kertjében a meszesgödörbe 1945-ben belelőttek 150 német katonát. Ezeknek a tetemére föld került. A sír bent van a kertben, az új tulajdonos befüvesítette, fölötte él és valószínűleg nem is tudja, hogy tömegsír van a kertjében. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum felé jelezte Pongrácz Gyuri bácsi a dolgot, de gyakorlatilag nem történt semmi. Rendszeresen írunk nekik levelet arról is, hogy itt és itt érdemes lenne deríteni, de általában csak formai választ kapuk, hogy köszönik, megkapták a levelünk és mihamarabb intézkednek. A Várban az Alagutat és a Sándor-palotát összekötő belső lépcsőrendszer egyik lépcsőfordulójáról egy hadnagy visszaemlékezéseiben azt olvashatjuk, hogy oda van befalazva az összes irat, amit el akartak tüntetni az oroszok elől. Ezt is szerettük volna feltárni, de eddig nem történt semmi. De nem mindenki ilyen elzárkózó: a Pilisi Parkerdő Zrt munkatársai támogatják az általunk tervezett sírkereszt és emléktábla felállítását, vagy a Cartographiai Vállalat például ígéretet tett, hogy a jövőben jelölni fogják a műholdas koordinátáink által megadott helyet a térképen – az Árpád-kilátótól 100-150 méterre – ahol emberi csontokat találtunk. Egyébként ha emberi maradványt találsz, azt először mindig a rendőrségnek kell jelenteni.

 

- Gondolom irgalmatlan mennyiségű holttest nyugszik Budán, a kitörés során 36 ezer katonából 700-800 ember jutott át a szovjet vonalakon.

- A történészek kutatásai alapján, kb.700-800 katona érte el a saját vonalakat, és nagyjából ezer maradt vissza civilbe öltözve. A Vár alatt azonban aratott a halál. Sokan estek hadifogságba a budai erdőkben, a magyarokat inkább kímélték de a németeket általában a helyszínen agyonlőtték.

 

- A német állam ma már nem keresi az itt elhunyt németeket?

- Inkább a leszármazottaik, rokonaik. Még pár éve is adtak fel hirdetéseket például a Militaria újságban olyan német családok, akik keresték az elhunyt felmenőt. Van mellettük egy német alapítvány is. Ennek a ’90-es években volt igazi felfutása, Pongrácz Gyuri bácsi egy Erdős nevű embert említett a hadtörténeti múzeum vezetőségétől, aki nagyon segítőkész módon állt a sírkutatáshoz. Katonai terepjárót biztosított pár napra, azzal járták be Perbál és Tök határát, ahol rengeteg hősi halált halt katona maradványa került elő.

 

- Ön statisztaként, német katonát játszva szerepelt az Oscar-díjas Saul fia című filmben, ez hogyan jött?

- Tagja vagyok annak a hagyományőrző egyesületnek, amely felkérést kapott a részvételre. A forgatás alatt különben többen arról beszéltünk, mekkora bukás lesz a film, és mennyire furcsa, hogy csak Röhrig Gézát veszi a kamera. Ehhez képest Oscart kapott, sőt, pont ezzel az újszerű koncepcióval nyert a film.

 

 

További cikkek

bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) - Merk IT
bejegyzeseknél(200x300) Merk IT
bejegyzéseknél(200x300) - Merk IT