Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban felajánlotta, hogy Moszkva önként továbbra is betartja a New START szerződés korlátozásait további egy évig, ha az Egyesült Államok is így tesz. Ez az egyezmény eredetileg legfeljebb 1 550 bevethető nukleáris robbanófejre és 700 hordozóeszközre szabott korlátot a két nagyhatalom számára, és több mint fél évszázados hagyományt képviselt a fegyverzetellenőrzés terén.
Donald Trump amerikai elnök visszautasította Putyin javaslatát, és ehelyett egy teljesen új, korszerűbb, hosszabb távú nukleáris egyezmény kidolgozását szorgalmazta. Trump azt írta közösségi médiában, hogy szerinte a New START „rosszul megkötött megállapodás” volt, és „széles körben megsértik”, ezért ahelyett, hogy meghosszabbítanák, inkább egy új, modernizált szerződésen kellene dolgozni, amely még több nagyhatalmat – például Kínát is – bevonna.
Ez a döntés azt jelenti, hogy mostantól több mint fél évszázad után nincs érvényben jogilag kötelező nukleáris korlátozás az USA és Oroszország között, ami fegyverkezési versenyhez és fokozott bizonytalansághoz vezethet a globális biztonságban. Szakértők aggódnak amiatt, hogy a szerződés megszűnése nélkül veszélyesebbé válhat a nukleáris fegyverek versenye – hiszen a két legnagyobb arzenállal rendelkező állam immár nem köteles jogilag korlátozni stratégiai nukleáris fegyverei számát és elhelyezését.
Moszkva ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is kész a fegyverzetellenőrzési tárgyalások folytatására és a párbeszédre. Putyin és orosz tisztviselők szerint az egyezmény lejárta ellenére a felek számára előnyös lehet az együttműködés folytatása, különösen a feszültségek csökkentése érdekében.
A fegyverzetkorlátozó egyezmények megszűnése komoly geopolitikai kihívást jelent: a globális szakértők úgy vélik, hogy ha nem sikerül új megállapodást kötni, az nukleáris verseny újra felerősödhet, és csökkenhet a stratégiai átláthatóság – különösen olyan országok számára, mint Kína, amelyek jelenleg nem részei ilyen megállapodásoknak.



