Az ítélet egy több hónapja tartó politikai és jogi válság végpontját jelenti, amely az ország demokratikus intézményrendszerét is próbára tette.
A bíróság szerint a volt államfő kulcsszerepet játszott abban a folyamatban, amely a 2024 decemberében kihirdetett rendkívüli intézkedésekhez és a rövid időre bevezetett hadiállapothoz vezetett. Az ügyészség álláspontja szerint a lépések célja az alkotmányos rend megkerülése és a politikai ellenfelek korlátozása volt, ami a dél-koreai jog szerint felkelésnek minősül.
Az ítélet indoklásában a bíró hangsúlyozta, hogy az államhatalommal való visszaélés különösen súlyos, ha azt a demokratikus intézmények ellen használják fel. A döntés szerint a volt elnök intézkedései veszélyeztették az ország alkotmányos működését, ezért indokolt a legsúlyosabb büntetés kiszabása.
A per során a védelem azzal érvelt, hogy az elnök lépései nem hatalomátvételi kísérletet, hanem a közrend fenntartását szolgáló rendkívüli intézkedéseket jelentettek. A bíróság azonban ezt nem fogadta el, és úgy ítélte meg, hogy a rendelkezések túlmutattak a törvényes felhatalmazáson.
Az ügy nagy visszhangot váltott ki nemzetközi szinten is. A fejleményekről részletesen beszámolt több nemzetközi médium, köztük a Reuters és a BBC, amelyek szerint az ítélet történelmi jelentőségű, mivel ritka, hogy egy demokratikus ország volt elnökét ilyen súlyos politikai bűncselekmény miatt marasztalják el.
Elemzők szerint a döntés hosszú távon befolyásolhatja Dél-Korea politikai stabilitását, ugyanakkor azt is jelzi, hogy az ország intézményei képesek elszámoltatni a legmagasabb rangú vezetőket is. A volt elnök jogi képviselői jelezték: fellebbeznek az ítélet ellen, így az ügy még nem zárult le véglegesen.
(via)
