Kedden Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff amerikai különmegbízott, hogy az ukrajnai háború lezárásáról egyeztessenek. A tárgyalások fontosságát jelzi, hogy a megbeszélésekre Jared Kushner, Donald Trump veje is elkíséri az amerikai delegációt. A háttérben heves vita zajlik arról, milyen áron lehetne békét kötni, és milyen engedményeket várna el Moszkva Kijevtől – írta a BBC.
Putyinnal tárgyalnak a békéről
A találkozót megelőzően az amerikai, ukrán és európai szereplők Floridában egyeztettek az új béketervről, amelyet Washington „finomított változatként” mutat be. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta: „A békeegyezmény tervezetét nagyon finomították… nagyon jó érzésünk van, és reméljük, hogy ez a háború végre véget érhet.”
A kijelentés óriási várakozást keltett – ugyanakkor Ukrajna világossá tette, hogy az ország szuverenitása nem lehet alku tárgya. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök párizsi látogatása után úgy fogalmazott: „A területi kérdés a legnehezebb”, mivel a Kreml továbbra is a keleti területek átadását követeli.
A feszültséget tovább növelte, hogy az orosz hadsereg hétfőn bejelentette: elfoglalták Pokrovszk és Vovcsanszk városát. Ezt azonban ukrán tisztviselők és független projektek sem erősítették meg. Andrij Kovalenko, az ukrán dezinformációellenes központ vezetője szerint Oroszország célja egyértelmű:
„Minden nyomás Ukrajnára nehezedjen, hogy engedjen a béketervben.”
Európa óvatos, Ukrajna nyomás alatt
A moszkvai tárgyalások hátterében éles vita zajlik arról, milyen béke lenne elfogadható Európa számára. A korábbi amerikai-orosz tervezet hatalmas felháborodást váltott ki, mivel sokak szerint túlzottan kedvezett Moszkvának, sőt még az orosz befagyasztott vagyonok kezelését is szabályozta volna. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn figyelmeztetett:
„Jelenleg nincs végleges béketerv (…) a területi engedményekről csak Zelenszkij dönthet.” Egyben kijelentette, hogy az európai nemzeteknek is beleszólásuk kell hogy legyen a biztonsági garanciákba és Ukrajna jövőbeli EU-csatlakozásába. Az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas ennél is sötétebb képet festett: „Attól tartok, hogy minden nyomás a gyengébb félre nehezedik (…) ha Ukrajna megadja magát, az senkinek sem érdeke.”
Közben Putyin is jelezte: az amerikai béketerv akár alapja is lehet egy megállapodásnak, ám a Kreml később már kétségbe vonta ennek elfogadását – főként miután Kijev és európai partnerei változtatásokat kértek.
A legnagyobb vita azonban továbbra is a biztonsági garanciákról folyik. Ukrajna NATO-tagságot szeretne, Oroszország ezt hevesen ellenzi, és Trump is kijelentette: kizárja Ukrajna csatlakozását. A moszkvai egyeztetés így akár történelmi áttörést, akár újabb mélypontra zuhanást hozhat – a következő napok dönthetnek Európa jövőjéről.
