Az amerikai elnök, Donald Trump szerint a háború Irán ellen közel jár a céljai eléréséhez. Ám ha a felszín alá nézünk, a kép inkább repedezett, mint diadalmas.
1. „Megsemmisített” rakéták – mégis repülnek
Trump egyik fő állítása, hogy az iráni rakétaképességeket sikerült felszámolni. Ehhez képest Irán nemrég közepes hatótávolságú rakétákkal támadott célpontokat több ezer kilométerre. Ez arra utal, hogy a rakétaarzenál nemhogy nem tűnt el, hanem hatótávolságát is alábecsülhették. A drón- és rakétatámadások ráadásul továbbra is rendszeresek.
2. Fegyveripar: olcsó, gyors, újratermelhető
Az iráni hadiipar „kiiktatása” is kérdéses. Az úgynevezett Shahed drónok olcsók, gyorsan gyárthatók és könnyen bevethetők. Miközben egy ilyen eszköz töredékébe kerül, a védekezéshez használt modern rakéták milliós nagyságrendűek. Ez olyan, mintha valaki kavicsokkal dobálna, te pedig aranyból készült pajzzsal védekeznél.
3. Haditengerészet és légierő: nem tűntek el
Bár az amerikai fölény vitathatatlan, Irán kezében ott van a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros. Ennek lezárása globális gazdasági sokkot okozhatna. Az iráni fenyegetések alapján a tengeri képességek továbbra is működnek, még ha korlátozottan is.
4. Atomprogram: elpusztítva – vagy mégsem?
Trump korábban azt állította, hogy az iráni nukleáris létesítmények – például Natanz – teljesen megsemmisültek. Ennek ellenére ezek a helyszínek később újra célponttá váltak, ami arra utal, hogy nem semmisültek meg véglegesen. Ráadásul a dúsított uránkészletek sorsa továbbra sem tisztázott.
5. Szövetségesek védelme: ígéret és valóság
Trump szerint az USA magas szinten védi szövetségeseit. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy például a Hormuzi-szoros biztosítása más országok feladata. Ez a kettősség jól mutatja a stratégia bizonytalanságát: miközben erőt demonstrál, felelősséget is hárít.
