Ez a hét különleges lehetőséget adott a világ többi részének, hogy közvetlenül ismertesse gazdasági álláspontját Donald Trump kormányával az IMF és a Világbank tavaszi találkozóján, amelyet Washington DC-ben, a Fehér Ház közelében tartottak.
A G7 pénzügyminisztereivel, jegybankárokkal és a világ vezető pénzügyi szereplőivel folytatott beszélgetések alapján az volt az általános érzésem, hogy elégedetlenség uralkodik amiatt, hogy a világ többi része viseli az Egyesült Államok háborús döntésének előre látható, bár nem szándékolt költségeit – írta a BBC.
Komoly aggodalom az iráni háború hátterében
Különösen hangosan fogalmazott a brit pénzügyminiszter, Rachel Reeves, aki a háborút „ostobaságnak” és „hibának” nevezte. A megbeszélések hangulata kifejezetten borús volt, főként az energiaellátás miatt. Több ország már most zavarokat tapasztal, és egyre többen attól tartanak, hogy tartós hiány és drágulás jöhet.
A francia pénzügyminiszter, Roland Lescure így fogalmazott: „Ez mindannyiunknak pénzbe kerül”.
A helyzetet súlyosbítja, hogy egyes országok már most ellátási gondokkal küzdenek, miközben a műtrágya ára megduplázódott, ami az élelmiszerárakat is felfelé tolhatja.
Az amerikai álláspont szerint megéri a kockázatot
Az USA pénzügyminisztere, Scott Bessent szerint a rövid távú gazdasági visszaesés elfogadható ár a hosszú távú biztonságért.
„Néhány hét gazdasági fájdalom megéri, ha ezzel elkerülhető egy felmérhetetlen kockázat.”
Ezzel szemben több európai vezető inkább a feszültség csökkentésében látja a megoldást, miközben saját energiapolitikájuk átalakításán dolgoznak.
Bár a Hormuzi-szoros részleges újranyitása enyhülést hozott, a szakértők szerint a válság még korántsem ért véget. Az energiaárak, az élelmiszerpiac és a globális gazdaság stabilitása továbbra is veszélyben van.
