A hagyományos bortermelés ma már nem garancia a hosszú távú túlélésre a Balaton környékén. A Kis-Balatonnál elterülő zalaszabari birtok példája mutatja: csak az innováció adhat választ a piac változásaira. A jövő kulcsa a biztonságérzet megteremtése, az élményközpontúság és a legfiatalabb generációk aktív megszólítása.
Alapvető átrendeződés figyelhető meg a hazai turisztikai piacon, és ezen belül a Balaton térségében is. Ifjabb Szabadics Zoltán a Kányaváry Borbirtok operációért felelős munkatársának meglátása szerint a vendégek körében minden korábbinál fontosabbá vált a biztonságérzet; a távoli, luxusutazások helyett egyre többen keresik a stabil, kiszámítható és biztonságos európai célpontokat, mint amilyen Ausztria vagy Magyarország.
„Rövid távon, három-öt éven belül a Balaton turizmusa jelentősen meg fog erősödni, hiszen a szolgáltatási paletta az ötcsillagos családi szállodáktól a kis panziókig ma már minden igényt kielégít” – fogalmazott a szakember. „A térségben mindenki megtalálja a kedvére valót, nem ismerek olyan embert, akinek legalább egy kedves emléke nem kötődne a Balatonhoz.”
A térség megújulásának motorja a természetközeli aktív kikapcsolódás. A környék vonzerejét tovább növeli a dinamikusan fejlődő bringás turizmus. A Kis-Balaton körüli kerékpárútvonalak most befejeződő fejlesztései a területet a természetjárók egyik kedvencévé tették, ez lehet a fenntartható turizmus alapja. A zalaszabari dombtető a körút féltávjánál fekszik, és ez az egyetlen pont Zala vármegyében, ahonnan a Kis-Balaton teljes egészében látható, a Kányavári-szigettel és a távoli balatoni tanúhegyekkel együtt. Ez a vadregényes, „tüskevári” hangulat és a 30-40 méter magas fenyősorok látványa olyan egyedülálló hátteret ad, amely visszacsábítja a vendégeket a térségbe.
Célkeresztben a Gen Z
A borágazat számára az egyik legnagyobb kihívást a fogyasztói szokások megváltozása jelenti. A borászatok egyik legfontosabb küldetése a fiatalabb generációk visszacsalogatása a minőségi italfogyasztáshoz. A piaci trendek egyértelműen a könnyedebb, színes, de magas minőséget képviselő italok felé mozdultak el, ami különösen a Z generáció esetében meghatározó.
„Felismertük, hogy a fiatalok számára a hagyományos borfogyasztás sokszor túl kötött, ők inkább a könnyedebb, eseményhez nem kapcsolódó, élményalapú italokat keresik. Ahhoz, hogy az ágazat megtartsa pozícióját, folyamatos megújulásra van szükség nemcsak az előállításban, hanem a fiatalok felé irányuló kommunikációban is” – fogalmazott ifjabb Szabadics Zoltán.
A változó igényre a Kányaváry Borbirtok például egy világviszonylatban is egyedülálló gin-bor házasítással válaszolt, amely 21% prémium gint és 78% Sauvignon Blanc bort ötvöz.
„Abból indulunk ki, hogy a Gen Z számára az alkoholfogyasztás nem önmagában az ízről vagy az alkoholtartalomról szól, hanem hangulatról, identitásról, kapcsolódásról és történetekről, amelyeket meg lehet élni és meg lehet osztani. Olyan termékcsaládot szerettünk volna megalkotni, amelynek célja, hogy a fiatal felnőtteknek ne csak egy italt, hanem egy élményt, önkifejezési lehetőséget és közösségi pillanatot adjon.”
Az innováció jegyében a birtok különös figyelmet fordít azokra az aktív természetjárókra és kerékpárosokra is, akik a, Kis-Balatont megkerülő túraútvonalak mentén, a pihenőponthoz érve hódolnának a gasztronómiai élvezeteknek.
„Számukra, valamint az autóval érkező tudatos vendégek számára alkottuk meg szesztelen vagyis alkoholmentes borkülönlegességünket. Emellett a borkóstolók során kiemelt figyelmet fordítunk az edukációra: a látogatók elmerülhetnek a zalai terület talajösszetételének, sőt, akár a parafa termesztésének rejtelmeiben is.”
Harc az amerikai szőlőkabócával
Drasztikus fordulatot hozott a Kis-Balaton borvidékein is az amerikai szőlőkabóca megjelenése, amely a szőlő aranyszínű sárgasága nevű betegséget terjeszti.
„Mivel a fertőzésre nincs ismert gyógymód, mi is azt a fájdalmas, de elkerülhetetlen döntést hoztuk meg, hogy szinte a teljes, közel 3 hektáros szőlőállományt ki kellett vágni” – árulta el a Kányaváry Borbirtok a borbirtok operációért felelős munkatársa.
„Édesapámtól tanultam a filozófiát: ha baj van, nem siránkozni kell, hanem megoldani” – idézte fel ifjabb Szabadics Zoltán.
Mivel az újratelepített tőkék termőre fordulásáig legalább három évre lesz szükség, a birtok ezt a kényszerű szünetet használta fel arra, hogy egy teljesen új, innovatív irányba induljon el, amellyel a hagyományos borkultúrát próbálják közelebb hozni a mai igényekhez.
A Kis-Balatonnál zajló folyamatok jól mutatják, hogy a magyar borászat válaszút elé érkezett. A Kányaváry Borbirtok példája azonban bizonyítja: a természeti csapások és a piaci átrendeződés egy új fejezet kezdetét is jelenthetik, ha a szakma képes ötvözni a táj lenyűgöző adottságait a bátor innovációkkal.
