Az Európai Unió Bírósága kimondta: Magyarország megsérti az uniós jogot a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelméről” szóló törvény módosításaival. A döntés szerint a szabályozás több ponton is ellentétes az EU Alapjogi Chartájával és az uniós alapszerződésekben rögzített alapértékekkel.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság 2021-ben kötelezettségszegési eljárást indított a törvény miatt. A szokásos egyeztetési körök nem vezettek eredményre, ezért a testület 2022 decemberében az EU bíróságához fordult. A perhez 16 tagállam is csatlakozott.
A Bizottság szerint Magyarország több területen is megsértette az uniós jogot. Így a belső piac szabályait, az adatvédelmi rendeletet, valamint az Alapjogi Chartában rögzített jogokat és az uniós alapértékeket. A bíróság végül minden jogalapon megalapozottnak találta a keresetet – írja a Telex.
A döntés hangsúlyozza: bár a tagállamok mérlegelhetik, milyen tartalmak károsak a kiskorúakra, a diszkrimináció tilalmát tiszteletben kell tartani. A bíróság szerint ebben az esetben „nem ez a helyzet áll fenn”. A szabályozásból fakadó megbélyegzés „összeegyeztethetetlen a pluralizmuson alapuló társadalomban a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmából fakadó követelményekkel”.
Az ítélet szerint a módosítások „különösen súlyos beavatkozást jelentenek” több alapjogba, köztük a magán- és családi élet tiszteletben tartásába. A bíróság úgy látja, a szabályozás megbélyegzi a nem heteroszexuális embereket, mivel „kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére”. Emellett rámutat: a törvény címe összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel. Ez „erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben”.
A döntés szerint az emberi méltóság is sérül, amikor egy csoportot „kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek”. A bíróság szerint a törvény hozzájárulhat e személyek társadalmi „láthatatlanságához”, ami szintén sérti méltóságukat.
A bíróság történelmi jelentőségű megállapítást is tett. Első alkalommal állapítja meg az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó alapszerződési rendelkezés önálló megsértését. Az ítélet szerint a módosítások „olyan összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot alkotnak, amely nyilvánvalóan és különösen súlyosan sérti” a nem ciszgender és nem heteroszexuális emberek jogait.
A testület azt is kimondta, hogy a magyar kormány nem hivatkozhat sikeresen a nemzeti identitás védelmére a törvény igazolásaként.
Ha Magyarország nem módosítja a jogszabályt, újabb eljárás indulhat, amely már pénzbírság kiszabásáról szólhat. Ennek összege akár az uniós támogatásokból is levonható.
A törvény korábban már hatással volt az uniós forrásokra: 2022-ben részben befagyasztották a felzárkóztatási támogatásokat, mintegy 600 millió euró értékben. Ugyanakkor a jogszabály módosítása nem szerepel a jelenlegi uniós feltételek között, amelyek teljesítéséhez további források kifizetése kötött.
Az ítélet jelentős lehet a Magyarország ellen zajló, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásban is, amely az uniós alapértékek megsértését vizsgálja. Ez az eljárás akár odáig is vezethet, hogy egy tagállam egyes jogait, például a szavazati jogát felfüggesszék az EU Tanácsában.
