Egyre komolyabb az esély arra, hogy a Közel-Keleten zajló konfliktus nem marad korlátozott, hanem újabb országokat sodor magával, és a térség egyetlen, összefüggő hadszíntérré válik. A legnagyobb figyelem most Szaúd-Arábia felé fordul, amelynek esetleges belépése alapjaiban rajzolhatná át az erőviszonyokat. Az ország nemcsak katonailag számít meghatározó szereplőnek, hanem az energiapolitika egyik kulcsfigurája is, így minden lépése túlmutat a régión. A háttérben Mohammed bin Salman neve is gyakran felmerül, aki egyes értesülések szerint támogatja a konfliktus folytatását, és lehetőséget lát benne a térség újrarendezésére.
A helyzet súlyát az is növeli, hogy a harcok közvetlenül érinthetik a globális energiaellátás egyik legfontosabb útvonalát, a Hormuzi-szoros térségét. Ha itt komolyabb fennakadások történnek, az azonnal megjelenik az olaj- és gázárakban, és nemcsak a régió országait, hanem Európát és Ázsiát is érzékenyen érinti. Egy lokális katonai konfliktus így könnyen gazdasági láncreakciót indíthat el világszerte – írja a Blick.
Nem csak egyetlen ország áll azonban a küszöbön. Egyesült Arab Emírségek és Katar szintén egyre inkább érintetté válik, hiszen már most is iráni támadások célpontjai, és egy ponton túl a védekezés könnyen aktív katonai fellépésbe fordulhat. Ez a dinamika tovább növeli annak kockázatát, hogy a konfliktus több fronton zajló háborúvá alakul.
A másik oldalon mindez várhatóan az iráni szövetséges erők mozgósítását is kiváltja. Különösen a húszik aktivizálódása jelenthet veszélyt, hiszen támadásaik nemcsak szárazföldi célpontokra, hanem tengeri útvonalakra is kiterjedhetnek. Ez újabb feszültséggócokat hozhat létre, és még kiszámíthatatlanabbá teheti a helyzetet.
A konfliktus tehát már most túlmutat egy hagyományos háborún: inkább egy lassan szétnyíló repedéshez hasonlít, amely minden újabb lépéssel tovább hasad. Ha pedig több regionális hatalom is belép, az már nem csupán a Közel-Kelet sorsát, hanem a világgazdaság egyensúlyát is komolyan próbára teheti.
