A tervezett lépések a NATO-n belüli együttműködéshez és az amerikai katonai jelenlét jövőjéhez is kapcsolódhatnak, és akár csapatátrendezéseket vagy bázisok átcsoportosítását is magukban foglalhatják.
A kiszivárgott tervek szerint az Egyesült Államok elégedetlenségét fejezi ki több európai szövetségessel szemben, amiért azok nem álltak egyértelműen Washington mellé a közelmúltbeli katonai és diplomáciai konfliktusokban. Az amerikai vezetés szerint egyes NATO-tagállamok – köztük például Spanyolország, Németország vagy Olaszország – nem mutattak kellő szolidaritást az Egyesült Államok lépéseivel kapcsolatban.
A javasolt intézkedések egyik legfontosabb eleme az lehet, hogy az USA átcsoportosítaná európai katonai jelenlétét: a kevésbé együttműködő országokból részben kivonná, míg a politikailag inkább partnernek tekintett államokba – például Lengyelországba, Romániába, Litvániába vagy Görögországba – helyezné át erőit. Ez a lépés jelentősen átalakíthatná az eddigi transzatlanti biztonsági egyensúlyt.
Európai politikai szereplők szerint a felvetés újabb feszültséget okozhat a NATO-n belül, és tovább gyengítheti a szövetségesek közötti bizalmat. Több vezető attól tart, hogy az Egyesült Államok egyre inkább feltételhez köti a védelmi együttműködést, és politikai lojalitás alapján osztja újra stratégiai jelenlétét.
A vita hátterében régóta húzódó transzatlanti nézetkülönbségek állnak, amelyek a külpolitikai irányvonal, a háborús szerepvállalás és a nemzetközi konfliktusokhoz való viszony kapcsán az elmúlt években tovább éleződtek. Az ügy jelenleg diplomáciai szinten zajlik, hivatalos döntés még nem született, de a kiszivárgott tervek már most komoly reakciókat váltottak ki Európában – írja a heute.at.
