A pekingi történész, Xueqin Jiang neve egyre gyakrabban bukkan fel a geopolitikai vitákban. A „kínai Nostradamusként” emlegetett professzor évekkel ezelőtt az „Iráni csapda” című előadásában egy olyan közel-keleti konfliktust vázolt fel, amely sokak szerint kísértetiesen hasonlít a mostani eseményekre. A videót milliók nézik, miközben azt találgatják, vajon tényleg bekövetkezhet-e egy nyugati invázió Irán ellen.
Történelmi mintákból próbálja megjósolni a jövőt
Xueqin Jiang azonban nem misztikus vagy jövendőmondó, hanem történész, aki egy népszerű kutatási projektet vezet Pekingben. Elemzései a történelmi ciklusok és visszatérő minták vizsgálatára épülnek. Gyakran idézi Konfuciusz gondolatát is, amely így szól: „Tanulmányozd a múltat, ha meg akarod jósolni a jövőt”.
A professzor már 2024-ben arról beszélt, hogy Donald Trump esetleges második elnöki ciklusa komoly konfliktust hozhat Irán számára.
„Ha Trump nyer, valószínűleg fontolóra veszi a bevonulást”– mondta előadásában Xueqin Jiang, amelyet az MK.ru szemlézett. Szerinte azonban az első katonai sikerek könnyen csapdává válhatnak.
„Az első sikerek csapdává válnak: az amerikai csapatok elakadnak az iráni hegyekben” – tette hozzá Xueqin Jiang.
A történész szerint a jelenlegi helyzet sok tekintetben emlékeztet az ókori történelem egyik híres kudarcára. Előadásaiban gyakran hozza fel példaként az i. e. 415-ös athéni hadjáratot, amikor Athén hatalmas flottát küldött Szicília elfoglalására, abban a hitben, hogy gyors győzelmet arat. A hadjárat azonban teljes vereséggel végződött: a flotta és a hadsereg jelentős része megsemmisült, ami később hozzájárult Athén bukásához a peloponnészoszi háborúban.
A „kínai Nostradamus” egy lehetséges invázió időpontját is megnevezte
Előadásán Jiang arról is beszélt, hogy szerinte az Egyesült Államok hasonló helyzetbe kerülhet, ha egy elhúzódó közel-keleti háborúba sodródik. Elemzése szerint több tényező is ebbe az irányba tolhatja Washingtont: az izraeli politikai nyomás, a globális energiapiac feletti ellenőrzés gazdasági jelentősége, valamint Irán és Szaúd-Arábia hosszú ideje fennálló rivalizálása.
A történész egyik legvitatottabb állítása az invázió lehetséges időpontjára vonatkozik. Történelmi ritmusok és geopolitikai minták elemzése alapján arra jutott, hogy egy nagyszabású katonai művelet akár 2027 márciusában is megindulhat. Szerinte egy ilyen hadjáratban az Egyesült Államokat több szövetségese is támogathatná, köztük Izrael, Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia, Ausztrália, az Egyesült Arab Emírségek és akár Lengyelország is.
A professzor ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az iráni terep és a régió összetett viszonyai rendkívül megnehezítenék egy ilyen hadműveletet. Véleménye szerint fennáll a veszélye annak, hogy a konfliktus elhúzódik, és a történelemben már látott forgatókönyvek – például a vietnami háború – ismétlődnek meg.
Jiang szerint, ha az USA elbízza magát, hamar vége lehet
Kritikusai szerint Jiang jóslatai túl általánosak, és könnyen hozzáigazíthatók bármilyen későbbi eseményhez. A rajongókat azonban ez nem zavarja. Előadásait világszerte milliók nézik újra és újra, abban bízva, hogy választ kapnak arra, merre tart a közel-keleti konfliktus.
A történész végkövetkeztetése nem túl biztató: szerinte egy nagyhatalom könnyen beleeshet ugyanabba a hibába, amelybe számos birodalom a történelem során. A gyors katonai sikerek ugyanis gyakran túlzott önbizalomhoz vezetnek – és végül éppen ez válhat a bukásuk okává.
