Magyarország csendes, de súlyos népegészségügyi válság küszöbén áll: az Alzheimer-kór terjedése soha nem látott ütemre kapcsolt. Az idősebb korosztályban már kétszer olyan gyorsan nő az érintettek száma, mint korábban. A CHART by Pénzcentrum elemzése szerint az elöregedő társadalom és a járványévek hatásai is fokozzák a betegség terjedését. Ráadásul közben a családoknak kell viselniük a gondozás döntő részét – sokszor szakmai és anyagi segítség nélkül.
A helyzet drámai: az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése alapján 2030-ra már 82 millió, 2050-re pedig 152 millió Alzheimer-beteg élhet a világon. A gondozási költségek már most meghaladják az ezermilliárd dollárt, és a következő évtizedben akár a kétezermilliárdos határt is áttörhetik. Ez a rákkal összemérhető társadalmi terhet jelent – és Magyarország sem kivétel. A hazai egészségügyi rendszer sok helyen túlterhelt, a diagnosztikai lehetőségek szűkösek, ezért a betegek nagy részéről a családtagok gondoskodnak, fizetetlenül, hatalmas lelki és fizikai terhet cipelve.
A tanulmány arra mutat rá: a kontinens sok országában lassan kezelhetetlenné válik a rendszer, és Magyarország is ugyanebbe az irányba halad. A gondozási feladatok megoszlása szélsőségesen egyenlőtlen – és ha a mostani trend kitart, 2040-re a hozzátartozói gondozás terhei akár a duplájára nőhetnek. Sok család már most is a végsőkig megfeszítve próbál helytállni, miközben tartós állami segítség vagy intézményi háttér nem mindenhol érhető el.
A következő évek döntik el, képes lesz-e Magyarország reagálni a demencia robbanásszerű terjedésére. Szakértők szerint az Alzheimer drámai következményeit csak olyan hosszú távú, átfogó stratégia képes lassítani, amely egyszerre erősíti a prevenciót, bővíti a diagnosztikai lehetőségeket, és valós támaszt ad a családoknak és a gondozórendszernek. Ha ez nem történik meg, a betegség társadalmi és gazdasági ára rövid időn belül elviselhetetlenné válhat.
