Vasárnap Svájcban olyan tárgyalási kör kezdődik, amely végleg meghatározhatja Ukrajna jövőjét – és vele Volodimir Zelenszkij politikai túlélését. Először kap helyet az Európai Unió és az Egyesült Királyság is az amerikai elnök béketerve mellé szervezett, legmagasabb szintű egyeztetéseken, miután eddig a folyamatból kiszorultak.
Az uniós oldalról Ursula von der Leyen kabinetfőnöke, Bjoern Seibert érkezik a tárgyalóasztalhoz, mellettük ott lesznek Franciaország és Németország nemzetbiztonsági döntéshozói is. A fő cél: átírni Trump tervét, amely jelenlegi formájában túlzottan kedvezne Moszkvának. A Trump-adminisztráció azt szeretné elérni, hogy Ukrajna adja át a Donbasz egyes területeit Oroszországnak – az európaiak azonban ezt teljesen elfogadhatatlannak tartják. Szerintük a fegyvernyugvás csak a jelenlegi frontvonal „befagyasztásáról” szólhat, átmeneti megoldásként, nem pedig végleges területvesztésként.
„Ha Ukrajna elveszti a háborút, az egész kontinens kerülhet veszélybe”
– figyelmeztetett a G20 csúcstalálkozó előtt a német kancellár. Európai és NATO-s körökben is tartanak attól, hogy ha Oroszország most földhöz jut fegyverrel, az csak tovább bátorítaná Vlagyimir Putyint – írja a Politico.
Zelenszkij azonban szorult helyzetben érkezik a tárgyalásokhoz. A Trump-féle ultimátum szerint hálaadásig megállapodást kellene kötnie, miközben otthon korrupciós botrány gyengíti a pozícióját. Washingtonban egyre többen hiszik, hogy éppen ez a sérülékenység teszi majd engedékennyé – és a tárgyalások időzítése sem véletlen. Putyin már jelezte: támogatja az amerikai tervet, amely több ponton is Moszkva követeléseit tükrözi, köztük azt, hogy Ukrajna soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz, és haderejét radikálisan csökkentsék.
Svájcban tehát ma nem csak egy béketerv kerül terítékre. Egy egész ország önrendelkezése, a kontinens biztonsági egyensúlya és az ukrán elnök politikai jövője is mérlegre kerül – és könnyen lehet, hogy a nap végére eldől, marad-e saját mozgástere a háború sújtotta ország vezetőjének.
