A 2010-ben aláírt Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Egyezmény – közismertebb nevén a New START – az elmúlt évtizedben kulcsszerepet játszott a nukleáris eszkaláció megfékezésében és egy újabb világháború kockázatának csökkentésében – írja a BBC.
A szerződés értelmében mindkét fél legfeljebb 1550 telepített stratégiai nukleáris robbanófejet tarthatott rendszerben. Emellett átfogó átláthatósági mechanizmusokat is tartalmazott: adatcserét, előzetes értesítéseket és helyszíni ellenőrzéseket, amelyek célja az volt, hogy Washington és Moszkva elkerülje egymás szándékainak félreértelmezését.
A megállapodás lejárta gyakorlatilag lezárja azt a fegyverzetellenőrzési együttműködést, amely a hidegháború végéhez vezető folyamat egyik alappillére volt. Bár Oroszország három éve – az ukrajnai háború miatti feszültségek közepette – hivatalosan felfüggesztette a szerződésben való részvételét, a nemzetközi megfigyelők szerint mindkét fél nagyrészt továbbra is betartotta annak korlátozásait.
Ferenc pápa is reagált
A szerződés lejárására reagálva Ferenc pápa szerdán felszólította az Egyesült Államokat és Oroszországot a megállapodás megújítására, hangsúlyozva: a jelenlegi globális helyzetben „mindent meg kell tenni egy új fegyverkezési verseny megelőzése érdekében”.
A New START előzménye az 1991-ben, még az Egyesült Államok és a Szovjetunió által aláírt START-egyezmény volt, amely 6000 robbanófejben maximálta a telepíthető nukleáris arzenált. A Szovjetunió felbomlása után ennek utódjaként született meg a 2010-ben Prágában aláírt új megállapodás, amelyet már az Orosz Föderáció írt alá.
A mostani lejárat azonban nem elszigetelt esemény. Az elmúlt években több, hosszú ideje fennálló fegyverzetellenőrzési egyezmény is megszűnt vagy háttérbe szorult. Ilyen volt például a Közepes Hatótávolságú Nukleáris Erők Szerződése (INF), amely Európában számolta fel a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek jelentős részét, valamint a Nyílt Égbolt Egyezmény, amely lehetővé tette a kölcsönös, fegyvertelen megfigyelő repüléseket. Szintén meggyengült az Európai Konvencionális Fegyveres Erők Egyezménye, amely a NATO és Oroszország hagyományos fegyverzetét korlátozta.
Sir Tony Radakin admirális, a brit fegyveres erők korábbi vezetője szerint az a nemzetközi biztonsági keretrendszer, amely évtizedeken át segített megőrizni a stabilitást, „most komoly veszélyben van”. Egy tavalyi beszédében a fegyverzetellenőrzési megállapodások összeomlását a globális biztonság egyik legfenyegetőbb tényezőjének nevezte, kiemelve a nukleáris fegyverek növekvő szerepét.
Mindenkit riasztani kell
Hasonlóan nyilatkozott Dmitrij Medvegyev is, aki 2010-ben orosz elnökként írta alá a New START-ot. Szerinte a szerződés lejáratának „mindenkit riasztania kell” – ez különösen figyelemre méltó kijelentés egy olyan politikustól, aki az utóbbi időszakban gyakran élt nukleáris fenyegetésekkel.
Vlagyimir Putyin egyik tanácsadója ezzel szemben igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: elmondása szerint az orosz elnök „megfontoltan és felelősségteljesen” fog eljárni a szerződés megszűnését követően. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor kevésbé mutatott aggodalmat: a New York Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott, ha a megállapodás lejár, „majd kötünk egy jobbat”.
Washington álláspontja szerint egy jövőbeli fegyverzetellenőrzési egyezménynek Kínát is magában kellene foglalnia, tekintettel Peking gyorsan bővülő nukleáris arzenáljára. Moszkva ezzel szemben régóta azt szorgalmazza, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság – Európa két nukleáris hatalma – is részese legyen egy új megállapodásnak.
Darya Dolzikova, a londoni RUSI kutatóintézet nukleáris politikával foglalkozó szakértője a BBC-nek úgy nyilatkozott: a New START lejárata különösen aggasztó, mert mindkét oldalon erősödnek azok a politikai és katonai hajtóerők, amelyek a stratégiai képességek bővítését ösztönzik. Az Egyesült Államok és Oroszország egyaránt nagyszabású modernizációs programokat hajt végre, miközben új fegyverrendszereket fejlesztenek.
Oroszország például olyan eszközöket mutatott be, mint a Poseidon nevű, nukleáris meghajtású, autonóm tengeralatti torpedó, vagy a Burevesztnyik, egy nukleáris meghajtású cirkálórakéta. Eközben az USA, Oroszország és Kína egyaránt hiperszonikus fegyvereken dolgozik, amelyek rendkívüli sebességük és manőverezőképességük miatt nehezen elfoghatók.
A szakértők szerint mindez tovább nehezíti egy új fegyverzetellenőrzési megállapodás megszületését, miközben egyre több ország tekint a nukleáris fegyverekre elsődleges elrettentő eszközként. Bár egy új egyezmény még nem kizárt, a New START lejárata egyértelműen egy bizonytalanabb és veszélyesebb korszak kezdetét jelzi – figyelmeztet a BBC.
