Egy héten belül kétszer történt telefonbeszélgetés az orosz és az iráni elnök között. Miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatja támadásait Irán ellen, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi béketeremtőként tünteti fel magát – írta a BBC.
Az iráni konfliktus új diplomáciai és gazdasági lehetőségeket is teremthet Oroszország számára, miközben Moszkva továbbra is folytatja az Ukrajna elleni háborút. Bár a Kreml a feszültség csökkentését és a gyors politikai rendezést sürgeti a Közel-Keleten, sokak szerint ez ellentmondásos üzenet, hiszen Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, amelyet az ENSZ Közgyűlése is elítélt.
Putyin közvetítőként lépne fel az iráni konfliktusban
Oroszország és Irán az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolatot épített ki. A két ország „átfogó stratégiai partnerségi” megállapodást kötött, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten ismét megerősítette Moszkva „megingathatatlan támogatását” Teherán iránt. Ugyanakkor a partnerség nem jelent kölcsönös védelmi szövetséget.
Moszkva inkább közvetítőként próbál fellépni a konfliktusban. A Kreml közlése szerint Putyin hétfőn telefonon egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel, és több javaslatot is megfogalmazott az iráni helyzet gyors diplomáciai rendezésére.
Ezek között szerepelne a Perzsa-öböl térségének vezetőivel, Irán elnökével és más országok vezetőivel folytatott egyeztetések erősítése. Oroszország számára ez lehetőséget jelent arra, hogy növelje befolyását a Közel-Keleten, és fontos nemzetközi szereplőként jelenjen meg a térségben.
Olajár-emelkedés és diplomácia: Moszkva kettős nyeresége
A Kreml ugyanakkor igyekszik jó kapcsolatot fenntartani Washingtonnal is. Moszkva úgy véli, hogy a Trump-kormánnyal való együttműködés kedvezhet az orosz érdekeknek az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Ez magyarázza azt is, hogy Putyin kerüli Trump nyílt bírálatát az iráni konfliktus miatt.
Trump a telefonbeszélgetés után azt mondta: „Putyin segíteni akar.”
Az amerikai elnök ugyanakkor hozzátette: „Azt mondtam neki: többet segíthetne, ha véget vetne az ukrajnai-orosz háborúnak.”
A közel-keleti feszültség Moszkva számára gazdasági előnyökkel is járhat. Az olajárak a konfliktus miatt meredeken emelkedtek, ami jelentős bevételt hozhat az orosz költségvetésnek.
Oroszország költségvetése hordónként 59 dolláros olajárra épül, miközben a nyersolaj ára a közelmúltban megközelítette a 120 dollárt is. Bár az árak azóta visszaestek, továbbra is jóval a tervezett szint felett maradtak.
Donald Trump emellett felvetette, hogy egyes országok esetében enyhíthetik az olajjal kapcsolatos szankciókat a globális hiány enyhítése érdekében. Ha ez Oroszországra is vonatkozna, az jelentős pluszbevételt hozhatna Moszkvának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban ez „komoly csapást” jelentene Ukrajna számára, ezért arra kérte az amerikai vezetést, hogy ne lazítsák a korlátozásokat.
Az orosz sajtó egy része optimistán reagált a helyzetre. A Kreml-barát Komszomolszkaja Pravda szerint a magas olajárak akár a szankciók feloldásához is vezethetnek. Ugyanakkor más lapok élesen bírálták Trump lépéseit és az iráni konfliktust, egyes cikkekben azt írták: a „béke elnöke” elveszítette a józan eszét.
