A rendszer két szavazólapra épül. Az egyiken a helyi, egyéni választókerület jelöltjei közül lehet választani – összesen 106 körzetben –, a másikon pedig az országos pártlisták közül. Utóbbiak alapján 93 parlamenti mandátum sorsa dől el. A nemzetiségi választóként regisztrálók pártlista helyett saját közösségük listájára szavazhatnak.
Fontos tudni, hogy a miniszterelnök személyéről közvetlenül nem a választók döntenek: a voksolás után az Országgyűlés választja meg a kormányfőt, miután a köztársasági elnök felkéri a győztes párt vagy pártszövetség vezetőjét kormányalakításra.
A választások lebonyolítása hatalmas logisztikai művelet. Több száz tonna papírt használnak fel, milliós nagyságrendben készülnek a szavazólapok, borítékok és egyéb nyomtatványok. Több mint 45 ezer urna várja majd a szavazatokat, és közel 300 ezer első választó kisebb ajándékot is kap.
A szavazólapok biztonsági elemekkel készülnek, például vízjelekkel, hogy kizárják a visszaéléseket. A szavazáshoz lakcímkártya nem szükséges, viszont érvényes fényképes igazolvány igen – írja az Index.
A legtöbben a lakcímük szerinti szavazókörben voksolnak, de volt lehetőség átjelentkezésre vagy külképviseleti szavazásra is. A határon túli magyarok levélben adhatják le voksukat.
Bár a választás éjszakáján már közölnek előzetes adatokat, a hivatalos végeredmény nem azonnal születik meg. A külföldön leadott és levélben érkező szavazatok összeszámlálása időt vesz igénybe.
Az egyéni választókerületek eredménye legkésőbb április 18-ig, szükség esetén április 20-ig válhat véglegessé. Az országos listás végeredményre akár május elejéig is várni kell.
Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia – addigra válik teljessé a választás politikai képlete.



