Az orosz olaj- és gázexport hosszú ideje biztosította Oroszország állami bevételeit az Ukrajna elleni háború alatt. Ám a teljes invázió negyedik évfordulójára a bevételek olyan mélypontra zuhantak, ami évekre visszatekintve nem volt tapasztalható.
A visszaesést az Egyesült Államok és az Európai Unió új büntető szankciói, Donald Trump vámnyomása India felé, valamint a szankciókat kijátszó orosz tankerflotta ellen hozott intézkedések okozzák. A bevételkiesés miatt Putyin kénytelen az orosz bankoktól kölcsönözni és adókat emelni, hogy fenntartsa az állami költségvetés egyensúlyát – írja az APNews.com.
Januárban az állami bevételek az olaj- és gáziparból 393 milliárd rubelre (5,1 milliárd dollár) estek, a decemberi 587 milliárd (7,6 milliárd dollár) és az egy évvel korábbi 1,12 billió rubel (14,5 milliárd dollár) után. Ez a legalacsonyabb szint a COVID-19 járvány óta.
Az új szankciók az amerikai adminisztráció és az EU részéről kiterjednek az orosz olajcégekre (Rosznyeft és Lukoil), az orosz nyersolaj finomított termékeinek európai importját tiltják, és a „shadow fleet” tankereket is célozzák, amelyek eddig kijátszották a G7 országok árplafonját. Az indiai orosz olajimport is csökkent az utóbbi hónapokban.
Az orosz nyersolaj nagy kedvezménnyel kel el a kockázatok miatt. Az Urals blend ára decemberre 38 dollár alá esett, míg a Brent 62,50 dollár volt. Az olajár-alapú adók csökkenése a költségvetésre is hat. A tengeri szállítási költségek megemelkedtek, mivel a tengereken 125 millió hordónyi olaj rekedt.
Közben a gazdasági növekedés lelassult. A háborús kiadások növelő hatása kifulladt, a munkaerőhiány korlátozza a bővülést, az infláció pedig továbbra is fennáll. Az orosz GDP az előző évek 4% feletti növekedése után idén 0,6–0,9%-ra eshet.
A Kreml válasza a magasabb adó és a kölcsönfelvétel. Az ÁFA 20%-ról 22%-ra nőtt, emelkedtek a gépjármű-, dohány- és alkoholtartalmú termékek adói, és a kormány a hazai bankoktól vesz fel kölcsönt. Bár így van fedezet a költségvetési hiány pótlására, a lépések lassíthatják a gazdaságot, a kölcsön pedig az inflációt fokozhatja.
Szakértők szerint hat hónap–egy év múlva a szankciók hatása érzékelhető lehet a háborús stratégián is. A Kreml csökkentheti a harc intenzitását, fókuszálhat bizonyos területekre és lassíthatja a konfliktust, hogy mérsékelje a költségeket.
