A Kölni Tartományi Fellebbviteli Bíróság mérföldkőnek számító ítélete megtiltja a félrevezető „almabőr” és „kaktuszbőr” megnevezések használatát. A döntés értelmében a „bőr” (Leder) kifejezés kizárólag olyan termékek esetében alkalmazható, amelyek legalább minimális mennyiségben valódi, állati eredetű anyagot tartalmaznak. Ez a határozat fontos győzelem a fogyasztóvédelem számára, hiszen garantálja a vásárlók világos és valós tájékoztatáshoz való jogát – írja az Agroinform.
Az ügy a Német Bőripari Szövetség kezdeményezésére indult, miután egy cég „Apfelleder”-ként (almabőrként) reklámozta gyümölcshulladékból és műanyagból készült kutyanyakörveit és pórázait. A bíróság szerint ez indokolatlan és félrevezető kifejezés, mivel azt sugallja, hogy valódi bőrt tartalmaznak a termékek, miközben teljes mértékben hiányzik belőlük. A bírák rámutattak: a fogyasztók könnyen hihetik, hogy természetes anyagból készült bőrt vásárolnak, noha valójában szintetikus anyagról van szó.
Az ítélet kimondja, hogy az olyan elnevezések, mint az „Apfelleder”, kétértelműek és félrevezetőek lehetnek. A „vegán” megjelölés ráadásul a reklámfelületek másodlagos részein jelent csak meg, így nem biztosított a megfelelő átláthatóság. Ezért a bíróság véglegesen megtiltotta az ilyen kifejezések használatát nem állati eredetű anyagok esetében.
A döntés komoly fordulópontot jelent a bőriparban és fontos precedenst teremt az alternatív, állati bőrt helyettesítő anyagok címkézésében. Egyben erős üzenetet hordoz a „greenwashing” gyakorlatával szemben is: csak az állati eredetű anyagból készült termék nevezhető jogilag bőrnek, míg minden más esetben pontos és félreérthetetlen jelölést kell alkalmazni. Vajon a fast fashion ruhaboltokban ezentúl, milyen néven fogják árulni a (mű)bőr dzsekiket, amik egy év után szétfoszlanak?
