Magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) és a rettegett Newcastle-betegség miatt több ország drasztikus lépésekre szánta el magát, és azonnali importtilalmat vezetett be baromfitermékekre. A döntés lavinát indíthat el az élelmiszer-ellátásban, miközben a szakértők egyre hangosabban figyelmeztetnek: ami most az állatokat támadja, az holnap az emberek életére is hatással lehet.
A hírek szerint Szaúd-Arábia felfüggesztette a baromfi- és tojásimportot Franciaországból és Lengyelországból, miután ott veszélyes állatjárványokat azonosítottak. A Newcastle-betegség különösen alattomos: villámgyorsan terjed a baromfik között, idegrendszeri tüneteket, bénulást, tömeges elhullást okoz, és egy egész állományt képes napok alatt elpusztítani. A madárinfluenza pedig már jól ismert rém: időről időre visszatér, és minden alkalommal felveti a kérdést – átugorhat-e az emberre?
Bár a hatóságok hangsúlyozzák, hogy az emberi fertőzés kockázata jelenleg alacsony, a gazdasági következmények már most érezhetők. Az importtilalmak felboríthatják az ellátási láncokat, tojás- és csirkehús-hiányt, valamint áremelkedést okozhatnak, különösen azokban az országokban, amelyek erősen függenek a külföldi beszállítóktól. A baromfiágazatban dolgozók szerint ez „csendes válság”, ami nem látványos, de annál pusztítóbb.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a klímaváltozás és a globális kereskedelem ideális terepet teremt az ilyen betegségek terjedésének. A vírusok gyorsabban jutnak el kontinenseken át, miközben a sűrűn tartott állományokban robbanásszerű járványok alakulhatnak ki. Egyetlen fertőzött telep elég ahhoz, hogy több millió állatot kelljen leölni – nemcsak gazdasági, hanem etikai sokkot is okozva.
A fogyasztók közben tanácstalanok: biztonságos-e a csirkehús, a tojás, amit megveszünk? A szakemberek szerint igen, amennyiben megfelelően ellenőrzött forrásból származik és alapos hőkezelést kap. De a bizalom megingott – és a pánik gyorsabban terjed, mint maga a vírus.
Egy biztos: ami most a baromfik között tombol, az messze nem csak állategészségügyi kérdés. Hatással van az árakra, az élelmiszer-biztonságra, sőt a globális egészségügyi stratégiákra is. A világ újra megtanulja: néha a legnagyobb veszély nem köhög, nem lázas – hanem csendben kapirgál a szemünk elől elzárt farmokon.
