December végéig az 1960-ban vagy korábban született, így a nyugdíjkorhatárt már betöltött, de a nyugdíjigényléssel eddig még nem élt személyeket érintheti ez a kérdés. Az 1961-ben születettek 2026-ban töltik be nyugdíjkorhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2026-ban, esetleg később történő nyugdíj igénylése mellett. Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság – írta Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő az ado.hu portálon.
Ha a nyugdíjjogosultság fennáll, a nyugdíj igénylésének időpontja befolyásolja az összeget: 2025-ben a 2025-ös, 2026-tól a 2026-os szabályok szerint számítják.
Nyugdíjszámítás 2026-ban: új szabályok és valorizációs szorzók
2026-tól a nyugdíjszámítás során új elemként jelennek meg a valorizációs szorzószámok, amelyek a nyugdíj-megállapítást megelőző évi kereseti szinthez igazítják a korábbi évek adatait. A szorzók az országos nettó átlagkereset növekedésén alapulnak, és jelentősen befolyásolják a nyugdíj összegét. Minden év márciusában teszik közzé a valorizációs szorzókat, ezért a 2026-ban megállapított nyugdíj pontos összege előre nem ismert. Becslések szerint a KSH legutóbbi adatai alapján a 2026-ban alkalmazandó szorzók várhatóan 10%-kal magasabbak lesznek a 2025-ös értékeknél.
A nyugdíjtörvény szerint a tárgyév január 1-je előtti nyugdíjakat az adott évre tervezett fogyasztóiár-növekedés mértékével kell emelni. 2026 januárjában azok részesülhetnek emelésben, akik 2025. december 31-ig már nyugdíjban vannak. Ha a nyugdíj igénylése 2026-tól kezdődik, az új szabályok szerint történik a számítás, és az évi nyugdíjemelés első alkalommal 2027-ben jár. Ugyanez érvényes a tizenharmadik és tizennegyedik havi nyugdíjra is.
Visszamenőleges nyugdíjigénylés lehetősége
Ha 2026-ban úgy döntünk, hogy a nyugdíjat a korábbi, 2025-ös évre kérjük megállapítani, lehetőség van legfeljebb hat hónapra visszamenőleg igénybe venni a nyugellátást, amennyiben a jogosultsági feltételek (az életkor, a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven éves jogosultsági idő) már ebben az időpontban is teljesültek.
A visszamenőleges igénylés esetén a nyugdíj összege is kifizetésre kerül. A döntésnél – különösen, ha a két év nyugdíjösszege között nincs jelentős különbség – érdemes figyelembe venni, hogy a visszamenőleges kifizetés egy összegben történik, és ha a korábbi időszakban a kérelmező dolgozott, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot is.
Ez a visszamenőleges igénylési lehetőség az előző évre vonatkozóan a hat hónapos határidő miatt csak június végéig érvényes. A nyugdíjtörvény szerint a nyugellátás legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Például júniusi igénylés esetén a nyugdíj visszamenőlegesen decembertől kérhető, míg júliusi igénylés esetén már csak az aktuális év januárjától.
Nyugdíj igénybevétele, tovább foglalkoztatás és a lemondás szabályai
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön, a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától igénybe venni a nyugdíjat. Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka – írta a 24.hu.
Ha vissza szeretnénk vonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, ezt csak a döntés véglegessé válásáig tehetjük meg. A már felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni. A megállapított nyugellátásról a határozat véglegessé válását követő tizenöt napon túl már nem lehet lemondani. Lemondás esetén a már folyósított nyugellátást vagy nyugdíjelőleget vissza kell fizetni.
