A szélsőséges időjárási események – hosszabb aszályok, melegebb hőhullámok és csökkenő csapadék – növekvő terhet rónak a folyókra, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben és az ökoszisztémák fenntartásában.
2025 tavaszán a legfrissebb európai jelentések szerint a kontinens nagy részén alacsonyabb volt a csapadékmennyiség, és a folyók vízhozama drasztikusan csökkent. Például a Rajna vízszintje Kölnnél áprilisban mindössze mintegy másfél méter volt – körülbelül a szokásos felének megfelelő szintre esve –, ami már komoly hatással volt a hajózásra és a folyami szállításra.
A Vistula folyó Lengyelországban szintén rendkívül alacsony vízállással küzdött, egyes helyeken a fő vízállás mindössze 18 centiméter volt, ami rekord alacsony értéknek számít és jelentős problémát okoz a gazdasági életben.
Csökkenő vízhozam
Ezek az anomáliák nem egyszeri események. A klímaváltozás hosszú távú tendenciái szerint a folyók alacsony vízhozama egyre gyakrabban válhat „normál” állapottá, ahogy a hőmérséklet emelkedik, az elpárolgás gyorsul, és a csapadékeloszlás egyenetlenné válik. Egyes kutatások rámutatnak, hogy hosszabb távon a klímaváltozás hatására az európai folyók — beleértve a Duna, a Rajna, a Po és más jelentős vízfolyásokat — alacsony vízállással szembesülhetnek, ami potenciálisan olyan szakaszok „eltűnéséhez” vezethet, ahol a mederben alig vagy egyáltalán nem folyik víz.
A csökkenő vízhozam nemcsak a hajózás és a közlekedés szempontjából jelent problémát, hanem a mezőgazdaságra is hatalmas nyomást gyakorol. A folyók vizének hiánya csökkenti az öntözési lehetőségeket, ami különösen a déli és középső európai régiókban fenyegeti a terményeket, miközben az ökológiai sokféleség is veszélybe kerül a sekélyebb, melegebb vizek miatt.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Parlament is hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás súlyosbítja a vízhiányt és a vízhez való hozzáférés problémáit Európában, amely jelenleg a terület mintegy 20 %-át, és a lakosság 30 %-át érinti különböző mértékű vízhiány formájában.
A szakértők szerint a helyzet kezelése sürgető feladat: integrált vízgazdálkodási intézkedésekre, a vízhatékonyság növelésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiáinak gyorsabb bevezetésére van szükség ahhoz, hogy elkerülhető legyen a főbb európai folyók jelentős részének gyakoribb kiszáradása vagy akár „eltűnése”.
