Kapu Tibor pontosan tudta, hogy az űrmissziója után semmi sem lesz ugyanolyan, de a rá zúduló figyelem még őt is meglepte. A nyíregyházi fiatalember június 25-én írta be magát a magyar történelembe, amikor Farkas Bertalan után másodikként jutott el a világűrbe, ahol több mint három hetet töltött. Hazatérése óta gyakorlatilag egyik napról a másikra lett közismert arc.
Az Adom a napom című műsorban Geszti Péternek mesélt arról, milyen érzés a hirtelen jött népszerűség:
„Még olykor meglepődöm, ha felismernek az utcán. Néha a gyerekek félnek tőlem. Nemrég fordult elő, hogy 15 percen keresztül álltam egy járdaszigeten, az emberek megrohantak és aláírást kértek tőlem.”
Hozzátette, hogy mindezt pozitívan éli meg: „Ezek édes terhek, egyáltalán nem esnek nehezemre. Elképesztő, milyen szeretettel viszonyulnak hozzám.”
Az új élethelyzet azonban komoly áldozatokkal is jár. Kapu Tibor napjai szinte percre be vannak osztva, ami a családjával tölthető idő rovására megy. Erről egy személyes történetet is megosztott:
„Minden napom be van táblázva. Anyukám már inkább a kolléganőmet hívja, ha beszélni szeretne velem.”
Elmondása szerint a családi kötelék továbbra is nagyon erős, és sokat köszönhet a szüleinek. Úgy érzi, testvérével együtt a szülők legfontosabb tulajdonságait örökölték: az édesapjától a kitartást és a racionalitást, az édesanyjától pedig a gondoskodást és az odafigyelést – írja a Story.
A kiválasztás időszaka érzelmileg sem volt egyszerű számára. A tartalékos űrhajóssal, Cserényi Gyulával az utolsó pillanatig nyílt volt a verseny, ami benne is komoly lelki folyamatokat indított el:
„Eleinte lelkiismeret-furdalásom is volt, hogy engem választottak.”
Mint mondta, büszke arra, hogy ezt a helyzetet gyorsan és őszintén sikerült rendezniük. Kapu Tibor tisztában van azzal is, hogy az űrutazás örökre meghatározza a jövőjét:
„Én már űrhajós leszek, ennek megfelelően kell viselkedni.”
Bár azt sem tudja pontosan, mit hoz a következő harminc év, abban biztos, hogy igyekszik méltó módon képviselni ezt a szerepet.
