Oroszország közel 1000 drónból álló flottát indított Ukrajna ellen, amely során legalább hét ember meghalt. Moszkva fokozza az ukrán ellenállás megtörésére irányuló tavaszi offenzíváját – írta a The Guardian.
Oroszország az egyik legnagyobb légitámadását hajtotta végre
A beszámolók alapján Moszkva egyetlen éjszaka alatt közel 400 nagy hatótávolságú drónt és 23 cirkálórakétát indított, majd másnap nappal további több száz – összesen mintegy 556 – drónnal támadta főként Nyugat-Ukrajna városait.
A támadás súlyosságát jól mutatja, hogy a több mint négy éve tartó háború egyik legintenzívebb légicsapásaként tartják számon. A nyugat-ukrajnai Lviv történelmi központjában például egy orosz drón megrongálta a 16. századi Bernardine kolostort, amely az UNESCO világörökségi helyszínek közé tartozik. Az interneten terjedő felvételeken az is látható, ahogy egy kamikaze drón egy forgalmas utcába csapódik.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szerint a támadások legalább 11 régióban okoztak károkat, és ismét sürgette a nyugati szövetségeseket, hogy növeljék a légvédelmi támogatást.
„Ismét bebizonyosodott, hogy sürgősen szükségünk van további légvédelmi eszközökre” – hangsúlyozta az elnök, aki szerint az ország komoly hiánnyal küzd az elfogórakéták terén.
Különösen aggasztó, hogy Ukrajna nagyban függ az Egyesült Államok által biztosított rendszerektől, miközben Washington figyelme egyre inkább a közel-keleti konfliktusokra, köztük az iráni helyzetre irányul. Zelenszkij erre is utalt:
„A geopolitikai helyzet az Irán elleni háború miatt bonyolultabbá vált, és sajnos ez bátorságot ad Oroszországnak.”
Moldovát is érték támadások
A támadások nemcsak Ukrajnát érintették: a szomszédos Moldova is jelezte, hogy az orosz csapások következtében megrongálódott egy fontos, Európába vezető áramvezeték. A hatóságok ezért arra kérték a lakosságot, hogy csúcsidőben csökkentsék az áramfogyasztást.
A frontvonalon eközben továbbra is kiélezett a helyzet. Az orosz erők létszámbeli fölényben vannak, és folyamatosan próbálnak előrenyomulni a keleti és déli területeken, különösen a Donyeck régióban. A stratégiailag fontos Szlovjanszk városát már mintegy 20 kilométerre közelítették meg.
A washingtoni Carnegie Endowment for International Peace elemzője, Michael Kofman szerint a tavasz újabb orosz támadási hullámot hozhat.
„Általában április körül indulnak a gépesített támadások, de ezek eddig is drágának és gyakran hatástalannak bizonyultak” – mondta.
Kisebb sikerek Ukrajna oldalán
Mindeközben Ukrajna kisebb sikereket is elért: Zaporizzsja térségében mintegy 150 négyzetmérföldnyi területet visszafoglalt, és február volt az első hónap hosszú idő után, amikor több területet nyert vissza, mint amennyit elveszített.
A háború kimenetele azonban továbbra is bizonytalan. A béketárgyalások akadoznak, és a felek közötti egyik legnagyobb vita a Donyeck-medence jövője. Információk szerint az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Kijevre, hogy fontolja meg a visszavonulást egyes területekről, ám Zelenszkij ezt csak megfelelő biztonsági garanciák mellett tartja elképzelhetőnek.
A Kreml időközben jelezte: az iráni konfliktus miatt a tárgyalások „helyzeti szünetre” kerültek, ami tovább növeli a bizonytalanságot a háború jövőjével kapcsolatban.
