Kezdetben az amerikai érdeklődés sok grönlandi lakónak tetszett, mert azt remélték, hogy ez a dán kormányt nagyobb elkötelezettségre készteti. Ma azonban sok Trump-támogató hallgat. „Rájöttünk, hogy az amerikai kormány tényleg komolyan gondolja” – mondja Tillie Martinussen grönlandi lakos.
„Először sokkolt minket, majd féltünk, most pedig csak dühös vagyok” – mondja Martinussen az APA hírügynökségnek. Amikor Donald Trump fia egy évvel ezelőtt megérkezett Nuukba, és MAGA-sapkát osztogatott, sokan rossz viccnek vélték. Ma már pólókat árulnak a „Grönland nem eladó” felirattal.
„Az eszem azt mondja: természetesen nem fog csak úgy bevonulni. De néha az érzések eluralkodnak, és az jut eszembe: mi van, ha reggel arra ébredünk, hogy itt vannak? Mi lesz a gyermekeink jövőjével? Ez félelmet kelt bennem” – mondja Cecilie Groth, fiatal édesanya. A legtöbben – mint a felmérések is mutatják – nem akarnak az USA részévé válni.
A Dánia iránti viszony kérdése másként alakul. „Sem dán, sem amerikai nem akarok lenni. Azt akarom, hogy mi, grönlandiak önállóak legyünk” – mondja Kim Nielsen Mørck. Néhányan Dánia jelenlétét a kisebbik rossznak látják Trumphoz képest. Az amerikai nyomás hatására a dán katonai jelenlét az utcákon megnőtt, ami sokaknak nem tetszik – írja a krone.at.
„Ez a támogatás rengeteget jelent nekünk. Ha Trump bevonulna Grönlandra, minden elveszne” – mondja Martinussen a NATO-partnerek katonai jelenlétéről. Ő és partnere már fontolgatták, hogy biztonság kedvéért jegyet vesznek Dániába. „És ha kell, még mindig elmehetünk a fjordhoz vagy a part mentén, ott is túlélhetünk.”
Ahogy beszámoltunk róla, Trump továbbra is a sziget „megszerzését” tervezi. A dán külügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen szerint most azt dolgozzák ki, hogyan lehet az amerikai biztonsági aggályokat figyelembe venni.



