A 55 éves politikust több mint 140 vádponttal, köztük korrupcióval és bűnszervezet vezetésével vádolják. Az ügyészek pedig akár 2 430 év börtönbüntetést is kérhetnek rá.
Imamoglu és a CHP tagadják a vádakat, és azt állítják, hogy a pert Recep Tayyip Erdogan török elnök és szövetségesei indították, hogy visszaszorítsák az egyre népszerűbb ellenzéki vezetőt. A politikus a tárgyalás előtt dacosan nyilatkozott a médiának, felszólítva Erdogant a rendkívüli választások kiírására.
A per nem csak Imamoglura terjed ki. További 407 támogatóját is bíróság elé állították, azzal vádolva őket, hogy egy bűnszerű korrupciós hálózatot működtettek, amelyet az ellenzéki vezető irányított. Imamoglut tavaly márciusban tartóztatták le azon a napon, amikor a CHP vezetőjévé és a 2028-as elnökjelöltjévé nevezték ki. Azóta a Marmara börtönkomplexumban őrzik, ahol a tárgyalás is zajlik.
Őrizetbe vétele az ország legnagyobb utcai tüntetését váltotta ki több mint egy évtized után, amelyet rendőri fellépés és több száz letartóztatás követett. Az ügyészek az alapvető korrupciós vádakon kívül más bűncselekményekkel is megvádolták, többek között kémkedéssel és egyetemi diplomája hamisításával, amely az elnöki pozícióhoz szükséges képesítés lett volna.
Sokan bírálják az eljárást
A jogvédő csoportok hevesen bírálták az eljárást. Benjamin Ward, a Human Rights Watch Európai és Közép-Ázsiai helyettes igazgatója szerint a per „az igazságszolgáltatási rendszer fegyverként való alkalmazását mutatja be az ellenzék ellen, miközben Imamoglu börtönben ül”. Hasonlóan az Amnesty International is abszurdnak nevezte a vádat, kiemelve, hogy a pert nagyrészt titkos tanúvallomásokra alapozzák, ami súlyos kérdéseket vet fel a tisztességes tárgyalás és a jogállamiság tekintetében.
A török kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás függetlenül működik. Akin Gurlek igazságügyi miniszter, a vizsgálatot vezető korábbi főügyész hangsúlyozta: „Egyszerűen elvégeztem a kötelességemet mint ügyész. A lelkiismeretem tiszta.”
Imamoglu politikai pályafutása során először 2019-ben nyerte el az Isztambul polgármesteri tisztségét, majd 2024 áprilisában újraválasztották, közel egymillió szavazattal legyőzve a kormányzó AK Párt jelöltjét. Győzelmét sok politikai kommentátor a „valaha elszenvedett legrosszabb vereségnek” nevezte Erdogannak és pártjának, ami további feszültséget keltett a török politikai életben – írja a BBC.
